Artemisinin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Artemisinin skeletal.svg
Artemisinin
IUPAC-név
(3R,5aS,6R,8aS,9R,12S,12aR)-
octahydro-3,6,9-trimethyl-3,12-
epoxy-12H-pyrano[4,3-j]-
1,2-benzodioxepin-10(3H)-one
Más nevek Artemisinine, Qinghaosu
Kémiai azonosítók
CAS-szám 63968-64-9
PubChem 68827
ATC kód P01BE01
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C15H22O5
Moláris tömeg 282,332 g/mol
Sűrűség 1,24 ± 0,1
Terápiás előírások
Alkalmazás orális

Az artemisinin gyógyszert a Plasmodium falciparum kórokozó által okozott malária betegség kezelésére használják. A vegyületet, amely egy szeszkviterpén lakton az egynyári üröm (Artemisia annua) cserjéből vonják ki, amelyet már régóta használnak a hagyományos kínai orvoslásban.

A molekula szintetikusan artemisinsavből állítható elő.[1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Artemisia növényt a kínai gyógyítók több mint ezer év óta használják számos betegség gyógyítására, például bőrbetegségekben és maláriában. A legkorábbi feljegyzés a i. e. 200 körülről származik, a „52 recept” című könyvből, melyet a Mawangdui Han dinasztia sírokban találtak. A malária ellenes hatásáról az első feljegyzést a Zhouhou Beji Fang („Sürgősségi recept kézikönyv”) könyvben találjuk, melyet a 4. század közepe táján szerkesztettek.

Hatásmechanizmusa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A artemisinin hatásmechanizmusa pontosan nem ismert és jelenleg is vizsgálat alatt áll. Amikor a maláriát okozó parazita megfertőzi a vörösvérsejtet, a hemoglobinből hemet szabadít fel, amely egy vas-porfirin komplex. A vas redukálja az artemisinin peroxidkötését és egy magas vegyértékű vas-oxo vegyületet hoz létre, amely egy reakciósorozatot indít be és reaktív oxigén gyökök jönnek létre, melyek megölik a parazitát. [2]

Az artemisinin sikerrel kecsegtet a rák gyógyításában is, ugyanis 1200-szor több rákos sejtet pusztít el, mint egészségeset.[3]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Acton, N. & Roth, R.J. On the conversion of dihydroartemisinic acid into artemisinin. J. Org. Chem. 57, 3610-3614 (1992)
  2. Cumming, Jared N.; Ploypradith, Poonsakdi; Posner, Gary H.. Antimalarial activity of artemisinin (qinghaosu) and related trioxanes: mechanism(s) of action. Advances in Pharmacology (San Diego) (1997), 37 253-297.
  3. Híradás a Washingtoni Egyetem kutatóinak kísérleteiről (index.hu, 2008. november 24.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]