Armadilló-gyík
Armadilló-gyík | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Sebezhető | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Cordylus cataphractus Boie, 1828 | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Armadilló-gyík témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Armadilló-gyík témájú médiaállományokat és Armadilló-gyík témájú kategóriát. |
Az Armadilló-gyík vagy páncélos tobzosfarkúgyík (Cordylus cataphractus) a hüllők (Reptilia) a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a tobzosfarkúgyík-félék (Cordylidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
Dél-Afrika nyugati és Namíbia déli része. Élőhelyét a sziklakibúvásos száraz bozótosok alkotják.
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 16-21 centiméter. Világosbarna színű, zömök testű gyík. Törzsét és farkát nagy, erősen ormós, tüskés, egymást jellegzetesen átfedő pikkelyek fedik.
Életmódja[szerkesztés]
Nappal aktív, ízeltlábúakkal táplálkozik. Védekezésként hasoldala felé összetekeredik, hasát tüskés farkával takarja el.
Szaporodás[szerkesztés]
Elevenszülő, 1-2 ivadéka van.
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. május 2.)
- Arkive.org
További információk[szerkesztés]
- Mark O'Shea, Tim Halliday. Hüllők és kétéltűek. Taramix (1998). ISBN 978-963-87799-2-2