Argumentum ad populum
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
Az argumentum ad populum (latinul „közvélekedésre hivatkozás”), vagy röviden ad populum, olyan érvelési hiba, amely nem a vita tárgyára épít, hanem az állítás általános elfogadottságára hivatkozik.
Gyakran előfordul hétköznapi vitákban, de a politikában és más kommunikációs területeken is megfigyelhető, habár nem annyira hatásos, mint az argumentum ad hominem. A legnagyobb hatást általában felmérésekkel és kutatásokkal alátámasztva éri el, az avatatlan hallgatónak azonban sokszor fel sem tűnik az érvelés hiányossága.
Tartalomjegyzék |
Példák [szerkesztés]
- „Mindenki tudja, hogy…”
- (Galilei korában:) „Az emberek mind úgy gondolják, hogy a Nap kering a Föld körül, tehát Galileinek nincs igaza.”
- „Az X termék a legjobb, mert ez a piacvezető.”
Szatirikus példák [szerkesztés]
- „Együnk ürüléket: sok milliárd légy nem tévedhet!”
Kivételek [szerkesztés]
Nem érvelési hiba akkor, ha az állítás éppen arról szól, hogy az emberek többsége mit hisz, vagy amikor ab ovo a többségi vélemény határoz meg egy eljárást (ld. demokrácia), vagy erkölcsi normát.
- „Magyarországon a homoszexualitás nem elfogadott, hiszen a felmérés szerint csak x% fogadna el szomszédnak egy homoszexuális párt.”
- „Az a párt alakíthat kormányt, amely a legtöbb szavazatot gyűjtötte.”
