Argentin kékcsőrű réce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Argentin kékcsőrű réce
Hím
Hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
IUCN3.1
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Halcsontfarkú réceformák (Oxyurinae)
Nem: Oxyura
Faj: O. vittata
Tudományos név
Oxyura vittata
(Philippi, 1860)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Argentin kékcsőrű réce témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Argentin kékcsőrű réce témájú kategóriát.

Hím

Az argentin kékcsőrű, más néven argentínai tavi réce vagy argentínai vörös réce (Oxyura vittata) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába, azon belül pedig a halcsontfarkú réceformák (Oxyurinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Amerikában Argentína és Chile területén honos, de télen néha Brazíliába és Paraguayba is átvándorol.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 40 centiméter, testtömege 640 gramm. A hím feje fekete, teste vörösbarna, a tojó barna testű, fehér torkú, vízszintes fehér csík van a szeme alatt is.[1]

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szárazföldön ügyetlen a mozgása, mert a lába szokatlanul hátul van. Így többnyire vízben tartózkodik, onnan táplálkozik és igen ritkán repül.[1]

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a réce arról nevezetes, hogy bár madaraknak általában nincs erősen kidudorodó nemi szervük,[2] ez a réce a gerincesek között testsúlyához viszonyítva a leghosszabb ivarszervvel rendelkezik, ami lanyha állapotban spirális alakba csavarodik, de merev állapotában többé-kevésbé kiegyenesedve egyes példányoknál eléri az állat testhosszát is, még ha általában 20 cm-nél nem is hosszabb.[3][4] Egyes elméletek szerint a hosszú ivarszerv a víz alatti közösülést segíti elő, a sertés hegy pedig a válogatás nélkül közösülő madarak közötti nemi vetélkedés eredményeképpen fejlődött ki, ami a palackmosó kefe mintájára az előző közösülésből származott ondó eltávolítására szolgál. Ennél a récénél a hím hosszú csavaros ivarszerve a tojó csavaros hüvelyével párosul, ez utóbbi azonban az ellenkező irányban sodródik.[5] A hím sokszor erőszakot próbál tenni a tojón, de a bonyolult nemi geometria a tojó segítségére szolgál abban, hogy eldöntse, kitől akar megtermékenyülni, és az erőszak eredménye igen ritkán vezet megtermékenyüléshez.[6]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Everything2 node
  2. Environment & Nature News: Found! The longest bird penis ever
  3. McCracken, Kevin G. (2000): "The 20-cm Spiny Penis of the Argentine Lake Duck (Oxyura vittata)". The Auk 117(3) p.820–825. PDF fulltext
  4. McCracken, Kevin G. et al (2001): "Sexual selection: Are ducks impressed by drakes' display?". Nature 413 p.128. DOI: 10.1038/35093160 PDF fulltext
  5. COSMOS Magazine: Duck genitals locked in arms race
  6. Coevolution of Male and Female Genital Morphology in Waterfowl

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]