Ares I

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ares I
Ares-1 launch 02-2008.jpg
Az Ares I indítása

Egyéb elnevezés CLV
Funkció hordozórakéta
Gyártó Alliant Techsystems, Boeing
Méret- és tömegadatok
Hossz 94 m
Törzsátmérő 5,5 m
Pálya Alacsony Föld körüli
Hasznos teher tömege 25 000 kg
Fokozatok
Fokozatok száma 2
Első fokozat
Típusa SRB
Tüzelőanyaga szilárd
Égésideje 150 s
Második fokozat
Típusa 1 db J–2X hajtómű
Tüzelőanyaga folyékony hidrogén
Oxidálóanyaga oxigén

Az Ares I (korábbi nevén CLV, Crew Launch Vehicle, azaz Személyzet-Indító Jármű) Az Ares hordozórakéta-család legkisebb tagja, mellyel a Space Shuttle utódjának szánt az Orion űrhajókat tervezték indítani. A Constellation programot, és ezen belül az Ares hordozórakéták fejlesztését 2010 januárjában törölték.

A kétfokozatú rakéta többször felhasználható első fokozata a Space Shuttle szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétájának (SRB, Solid Rocket Booster, Szilárd Gyorsítórakéta) továbbfejlesztett, megnövelt változata, a második (egyszer használatos) fokozat a Saturn V második és harmadik fokozatának J-2 hajtóművén alapuló J–2X hajtóművet használja.

A rakéta fejlesztése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009. július 8-án sikeresen kipróbálták a hordozórakéta tervezett új mentőrendszerét, a hagyományos mentőrakéta helyett tervezett MLAS-t.[1]

Az Ares I–X nevű technológiai demonstrátor indítását 2009 októberére tervezik, ennek első fokozata a Space Shuttle gyorsítórakétájával megegyező, második fokozata pedig egy, a második fokozattal megegyező méretű és tömegű tartály.

Kritika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tervezett új rakétarendszerrel, de főleg az új Ares I rakétával kapcsolatban komoly gazdaságossági kritikákat vetettek fel, feladatát a már jelenleg használt kereskedelmi hordozórakéták, elsősorban a Delta–4 is el tudná látni, 3-6 milliárd USD megtakarításával. A Nemzetközi Űrállomást pedig a SpaceX cég Falcon 9 rakétája és a tervezett Dragon űrhajó is el tudja érni.[2] Űrkutatási szakeberek egy csoportja ettől eltérő kritikát fogalmazott meg: az általuk tervezett Jupiter hordozórakéta az Ares hordozórakéta több elemét egyetlen közös rakétával váltaná ki, a tervezők szerint olcsóbban és biztonságosabban.

Indítási napló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum, időpont (GMT) Starthely Teher Eredmény Megjegyzés
Tervezett indítások
2009. október 31. LC–39B Ares I–X
2013. LC–39B Ares I–Y

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bergin, Chris: MLAS abort test takes place as Ares I-X moves into stacking operations (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2009. július 8. (Hozzáférés: 2009. július 12.)
  2. Theobald, Bill: Private Companies Claim Better, Cheaper Options for New NASA Rocket (angol nyelven). SPACE.com, 2009. június 19. (Hozzáférés: 2009. június 23.)