Arapaima

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Arapaima
Arapaima-full.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak
(Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Rend: Csontosnyelvűhal-alakúak (Osteoglossiformes)
Család: Arapaimidae
Nem: Arapaima
Müller, 1843
Faj: A. gigas
Tudományos név
Arapaima gigas
(Schinz, 1822)
Szinonimák
  • Arapaema gigas (Schinz, 1822)
  • Sudis gigas (Schinz, 1822)
  • Sudis gigas (Cuvier, 1829)
  • Sudis pirarucu (Spix & Agassiz, 1829)
  • Vastres agassizii (Valenciennes, 1847)
  • Vastres arapaima (Valenciennes, 1847)
  • Vastres cuvieri (Valenciennes, 1847)
  • Vastres mapae (Valenciennes, 1847)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Arapaima témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Arapaima témájú kategóriát.

Arapaima a pekingi állatkert akváriumában

Az arapaima más néven pirarucu (Arapaima gigas) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába a csontosnyelvűhal-alakúak (Osteoglossiformes) rendjébe és a Arapaimidae családjába tartózó Arapaima nem egyetlen faja. Az arapaima különleges faj, hiszen egy élő kövület.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Amerika folyóiban honos, elterjedési területe Brazíliától Kolumbiáig tart. A sekélyebb vizek lakója.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az arapaima úszóhólyaggal lélegzik. Az egyik legnagyobb édesvízi hal. 2-3 méteresre is megnő, testtömege eléri a 135 kg-ot. Méretéről sokat fabuláznak a helyiek. Állítják, 4,5 méter hosszú, 300 kilogrammos példányokat is fogtak már. A tudósok által eddig tanulmányozott legnagyobb példány hossza azonban nem haladta meg a három métert és 135 kilogrammot nyomott. Külsejét tekintve rendkívül hasonlít a csukára: hosszú, henger alakú testén a pikkelyek a farokúszója felé egyre sűrűbbek, kisméretű feje feltűnően lapos. Teste zöldes, bár a farok résznél inkább vöröses árnyalatú.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az arapaima mindenevő hal, gyakorlatilag mindent befal, ami a szája elé kerül. Fő táplálékát az élőhelyéül szolgáló vizekben nagy menyiségben előforduló halak alkotják. Elfogyasztja azonban még a csigákat, a férgeket, az édesvízi rákokat, a békákat is, valamint vízi teknősökre és kígyókra, úgyszintén rátámad. További tápláléka a vízbe hullott növények és gyümölcsök is. Kopoltyúit részben arra használja, hogy a vízből kiszűrje és a gyomrába továbbítsa a planktont és a vízben lebegő hasznosítható szerves anyagokat. Az arapaima elviseli a szennyezett és a trópusi hőség miatt sokszor oxigénszegény vizet is. Körülbelül negyedóránként kidugja a fejét a vízből, hogy levegőt vegyen. A nagy úszóhólyagja tüdőszerű szervvé fejlődött és a rendkívül finom véredényrendszerében sűrű a hajszálérhálózat. Levegővételkor az úszóhólyagból jut be az oxigén a vérébe.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Április, május környékén, amikor a folyók megáradnak, és elöntik a környező erdőket, az arapaima a sekélyebb vizek felé veszi útját. A homokos mederben 20 cm mély, 50 cm átmérőjű fészkeket ás, ezekbe rakja 3-6 mm átmérőjű ikrákat. Alig 5 nap elteltével kikelnek a körülbelül 1 cm hosszú utódok. Az ivadékok a hím feje közelében úszkálnak, így könnyebb ellátni védelmüket a ragadozó halakkal szemben.

Természetvédelmi állapota[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A húsáért való vadászata fenyegeti, ezért az IUCN vörös listáján a sebezhető kategóriában szerepel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Világ állatai A dél-amerikai pampák és folyók állatvilága című kötete.
  • Charlie Bood: A természet csodái. Interprint KFT 1988. ISBN 963-02-6140-5

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Internetes leírások az arapaimáról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • halak Halakportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap