Arapaima

Arapaima
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Rend: Csontosnyelvűhal-alakúak (Osteoglossiformes) Család: Arapaimidae Nem: Arapaima Müller, 1843 Faj: A. gigas
Tudományos név
Arapaima gigas (Schinz, 1822)
Szinonimák
Arapaema gigas (Schinz, 1822) Sudis gigas (Schinz, 1822) Sudis gigas (Cuvier, 1829) Sudis pirarucu (Spix & Agassiz, 1829) Vastres agassizii (Valenciennes, 1847) Vastres arapaima (Valenciennes, 1847) Vastres cuvieri (Valenciennes, 1847) Vastres mapae (Valenciennes, 1847)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Arapaima témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Arapaima témájú médiaállományokat.

Arapaima a pekingi állatkert akváriumában

Az arapaima más néven pirarucu (Arapaima gigas) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába a csontosnyelvűhal-alakúak (Osteoglossiformes) rendjébe és a Arapaimidae családjába tartózó Arapaima nem egyetlen faja. Az arapaima különleges faj, hiszen egy élő kövület.

Előfordulása

Dél-Amerika folyóiban honos, elterjedési területe Brazíliától Kolumbiáig tart. A sekélyebb vizek lakója.

Megjelenése

Az arapaima úszóhólyaggal lélegzik. Az egyik legnagyobb édesvízi hal. 2-3 méteresre is megnő, testtömege eléri a 135 kg-ot. Méretéről sokat fabuláznak a helyiek. Állítják, 4,5 méter hosszú, 300 kilogrammos példányokat is fogtak már. A tudósok által eddig tanulmányozott legnagyobb példány hossza azonban nem haladta meg a három métert és 135 kilogrammot nyomott. Külsejét tekintve rendkívül hasonlít a csukára: hosszú, henger alakú testén a pikkelyek a farokúszója felé egyre sűrűbbek, kisméretű feje feltűnően lapos. Teste zöldes, bár a farok résznél inkább vöröses árnyalatú.

Életmódja

Az arapaima mindenevő hal, gyakorlatilag mindent befal, ami a szája elé kerül. Fő táplálékát az élőhelyéül szolgáló vizekben nagy menyiségben előforduló halak alkotják. Elfogyasztja azonban még a csigákat, a férgeket, az édesvízi rákokat, a békákat is, valamint vízi teknősökre és kígyókra, úgyszintén rátámad. További tápláléka a vízbe hullott növények és gyümölcsök is. Kopoltyúit részben arra használja, hogy a vízből kiszűrje és a gyomrába továbbítsa a planktont és a vízben lebegő hasznosítható szerves anyagokat. Az arapaima elviseli a szennyezett és a trópusi hőség miatt sokszor oxigénszegény vizet is. Körülbelül negyedóránként kidugja a fejét a vízből, hogy levegőt vegyen. A nagy úszóhólyagja tüdőszerű szervvé fejlődött és a rendkívül finom véredényrendszerében sűrű a hajszálérhálózat. Levegővételkor az úszóhólyagból jut be az oxigén a vérébe.

Szaporodása

Április, május környékén, amikor a folyók megáradnak, és elöntik a környező erdőket, az arapaima a sekélyebb vizek felé veszi útját. A homokos mederben 20 cm mély, 50 cm átmérőjű fészkeket ás, ezekbe rakja 3-6 mm átmérőjű ikrákat. Alig 5 nap elteltével kikelnek a körülbelül 1 cm hosszú utódok. Az ivadékok a hím feje közelében úszkálnak, így könnyebb ellátni védelmüket a ragadozó halakkal szemben.

Természetvédelmi állapota

A húsáért való vadászata fenyegeti, ezért az IUCN vörös listáján a sebezhető kategóriában szerepel.

Források

• A Világ állatai A dél-amerikai pampák és folyók állatvilága című kötete.
• Charlie Bood: A természet csodái. Interprint KFT 1988. ISBN 963-02-6140-5

További információk

• Video a fajról. youtube.com. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
• Potencial del Paiche (Arapaima gigas) en la Amazonía peruana (spanyol nyelven). youtube.com. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
• River Monsters - Battling an Arapaima (angol nyelven). youtube.com. (Hozzáférés: 2013. február 28.)

Internetes leírások az arapaimáról

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
• A faj adatlapja a FishBase oldalán. FishBase. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
• Giant Arapaima Arapaima gigas (Schinz, 1822). BioLib.cz. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
• Arapaima (Arapaima gigas) (angol nyelven). ARKIVE. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
• Arapaima gigas, Pirarucu (angol nyelven). Encyclopedia of Life. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
• Arapaima gigas (Cuvier, 1817) (angol nyelven). uBio. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
• Arapaima gigas (angol nyelven). NCBI. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
• Arapaima gigas (angol nyelven). ADW Animal Diversity Web. (Hozzáférés: 2013. február 28.)