Aranypettyes bábrabló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Aranypettyes bábrabló
Aranypettyes bábrabló a Szentendrei-szigeten
Aranypettyes bábrabló a Szentendrei-szigeten
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Eszmei érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Ragadozó bogarak (Adephaga)
Család: Futrinkafélék (Carabidae)
Alcsalád: Carabinae
Nemzetség: Carabini
Nem: Calosoma
Faj: C. auropunctatum
Tudományos név
Calosoma auropunctatum
(Herbst, 1874)
Alfajok
  • C. a. auropunctatum (Herbst, 1784)
  • C. a. dsungaricum Gebler, 1833
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Aranypettyes bábrabló témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranypettyes bábrabló témájú kategóriát.

Az aranypettyes bábrabló (Calosoma auropunctatum) a rovarok (Insecta) osztályába, bogarak (Coleoptera) rendjébe és futrinkafélék (Carabidae) családjába tartozó nagyméretű faj.

Magyarországon védett, eszmei értéke 5000 Ft.[1]

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyugat- és Délnyugat-Európából hiányzik, ezt leszámítva kelet felé egészen Nyugat-Kínáig és Mongóliáig elterjedt.

Magyarországon elsősorban az Alföldön, illetve a dombvidékek kötöttebb talajú, fátlan területein, illetve mezőgazdasági területeken, parlagokon él.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 21-30 mm, színe barnásfekete, mindkét szárnyfedőjén 3-3, párhuzamos sorban elhelyezkedő aranyszínű gödröcske található. Hártyás szárnya jól fejlett, repülni is képes vele.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ragadozó életmódot folytat, általában éjszaka jár táplálék után, lárvákat, hernyókat és egyéb puhatestű gerincteleneket zsákmányol. Jól fejlett hártyás szárnyaival éjjelenként gyakran repül fényforrások felé is. A forró nappalokat általában szénakazlak alatt, illetve más védett helyen elrejtőzve tölti.

Az imágóval júniustól augusztusig találkozhatunk.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Merkl Ottó. Bogarak: futrinkák, cincérek, katicabogarak és más bogárcsaládok a Kárpát-medencében. Budapest: Kossuth Kiadó. ISBN 963 09 4496 0 [2003]