Aranyhasú mangábé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Aranyhasú mangábé
Nőstény a kölykével
Nőstény a kölykével
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini)
Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)
Részalrend: Keskenyorrú majmok (Catarrhini)
Család: Cerkóffélék (Cercopithecidae)
Alcsalád: Cerkófmajomformák
(Cercopithecinae)
Nem: Cercocebus
Faj: C. chrysogaster
Tudományos név
Cercocebus chrysogaster
(Lydekker, 1900)
Elterjedés
Golden-bellied Mangabey area.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Aranyhasú mangábé témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyhasú mangábé témájú kategóriát.

Nőstény aranyhasú mangábé

Az aranyhasú mangábé (Cercocebus chrysogaster) a cerkóffélék családjába (Cercopithecidae), azon belül pedig a cerkófmajomformák alcsaládjába (Cercopithecinae) tartozó faj.

Korábban a kalapos mangábé (Cercocebus galeritus) alfajának tartották, mára többnyire elismerik, mint önálló fajt.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kongó-medence középső és déli részében levő esőerdők lakója a Kongói Demokratikus Köztársaságban.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza a hímeknél 40–60 centiméter, a nőstények valamivel kisebbek. A hímek jóval súlyosabbak a nőstényeknél. Míg a nőstények 4–7 kilogrammosak a hímek akár 13 kilogrammosra is megnőhetnek. Bundája barnás színű, jellegzetessége az aranyszínű hasa, melyről nevét is kapta. Hosszú farka van, melyet ha lent tartózkodik az állat a földön függőlegesen, zászlószerűen felmereszt. A hímeknek sajátos torokzacskója van.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ideje jelentős részét az erdő talajszintjén vagy a közelében tölti. 20–30 főből álló csoportokban él, melyek több hímből, sok nőstényből és azok kölykeiből állnak. A csoporton belül az egyedek hangokkal, mimikával és különböző testtartásokkal tartják egymás között a kapcsolatot. A szabadban folytatott életmódjáról szinte semmit nem lehet tudni.

Gyümölcsöket, dióféléket, magvakat, leveleket fogyaszt, néha elkap néhány rovart is a levelek között.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstény 175 napnyi vemhesség után egyetlen utódod hoz a világra. A kicsi felnevelésében részt szokott venni a csapat többi nősténye is. A nőstények három, a hímek csak öt vagy hét éves korukban lesznek ivarérettek. A hímek ivarérettségük elérése után elhagyják szülőcsoportjukat, a nőstények ellenben életük végéig ott maradnak. Fogságban elélhetnek akár 30 évig is, a szabad természetben várható élettartamuk minden bizonnyal alacsonyabb.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Élőhelyeinek elvesztése és a vadászat azt a fajt is érinti. Státusza a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján: „adathiányos”, vagyis pontosan nem állapítható meg a veszélyeztetettség foka, mivel a szabad természetben még nem tanulmányozták eléggé a fajt. Úgy tűnik azonban, hogy ha nem is áll a faj a kipusztulás küszöbén, mindenképpen veszélyeztetettnek számít.

Az állatkertek tenyészprogram keretében próbálják megóvni ezt a majomfajt a kipusztulástól. Sajnos jelenleg nagyon kevés állatkertben (összesen 11-ben) élnek aranyhasú mangábék. Európában csak öt helyen tartják ezt a fajt. A legnagyobb fogságban levő állomány a Budapesti Állatkertben él. Rendszeresen szaporodnak.[1] Ezenkívül a Debreceni Állatkertben is él két hím.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]