Arany Buddha-szobor (Bangkok)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bangkoki Arany Buddha-szobor (thai nyelven: พระพุทธมหาสุวรรณปฏิมากร) a Traimit buddhista templomban áll. Az öt és fél tonna súlyú szobor a világ legnagyobb arany Buddhája.[1]

Mérete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Phra Buddha Maha Suvarna Patimakorn, Wat Trai Mit, Bangkok.jpg

A szobor átmérője 3,77 méter, magasság 3,04 méter. Az alappal együtt 4,79 méter magas. Súlya 5,5 tonna, alapanyaga 18 karátos arany, amelynek értéke 28,5 millió font (mintegy 9,5 milliárd forint).[1][2][3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szobor korát nagyjából 700 évre teszik. Az alkotást évszázadokon át festett és színes üvegmozaikokkal díszített gipsz borította, hogy a Thaiföld mai területére betörő támadók elől elrejtsék valódi értékét. A szobor az úgynevezett Szúkhóthaj-stílusban készült, erre utal a tojás alakú fej.[4]

A Buddha először valószínűleg Szukhótjabban állt, majd a 15. század elején Ajuthajába, a folyók által körbevett szigetvárosba szállították. A várost 1767-ben elpusztították a burmaiak. Negyedszázad múlva Bangkok lett a harmadik thai királyság központja, ahova a rombolást túlélő szobrok jelentős részét vitték. Így került az arany Buddha is a városba.[4] A szobrot a Csoti Naram-templomban állították fel.[2] A templomot IV. és V. Ráma uralkodása alatt elhanyagolták, majd az 1930-as években a terület az East Asiatic Co. Ltd. tulajdonába került, amely a legfőbb szentély kivételével elbontotta a romos épületeket.

A szobor új templomát Bangkok kínai városrészében építették fel 1954-ben. A Buddhát 1955-ben helyezték el itt, és ekkor - május 25-én - fedezték fel, hogy a megrepedt gipszborítás alatt valójában egy tömör aranyszobor rejtőzik.[1]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c A templom angol nyelvű tájékoztatója
  2. ^ a b Sacred Destination:Wat Traimit, Bangkok. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
  3. History of Golden Buddha:Pra Buddha Mahasuwan Patimakorn (Golden Buddha). (Hozzáférés: 2013. február 3.)
  4. ^ a b Peter McKenzie-Brown:The Golden Buddha and the Man Himself. (Hozzáférés: 2013. február 3.)