Arany(III)-oxid

Arany(III)-oxid
IUPAC-név	Arany(III)-oxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	1303-58-8
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	Au2O3
Moláris tömeg	441,93 g/mol
Megjelenés	barna színű, szilárd
Sűrűség	3,6 g/cm³ 20 °C-on
Olvadáspont	150 °C körül aranyra és oxigénre bomlik
Oldhatóság (vízben)	oldhatatlan
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet	rombos
Tércsoport	Fdd2
Veszélyek
Főbb veszélyek	(nincsenek veszélyességi szimbólumok)
R mondatok	(nincs R-mondat)
S mondatok	(nincs S-mondat)
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az arany(III)-oxid az arany legstabilabb oxidja. Képlete Au₂O₃. Barna színű, vízben oldhatatlan por.

Kémiai tulajdonságai

Vízben oldhatatlan, de tömény sósavban feloldódik, ekkor arany(III)-kloriddá alakul.

$\mathrm {Au_{2}O_{3}+6\ HCl\rightarrow 2\ AuCl_{3}+3\ H_{2}O}$

Tömény lúgok is oldják, ekkor aurátok képződnek.

$\mathrm {Au_{2}O_{3}+6\ KOH\rightarrow 2\ K_{3}AuO_{3}+3\ H_{2}O}$

Ha hevítik, 150 °C körül elemeire (aranyra és oxigénre) bomlik.

Előállítása

Arany(III)-oxid előállításához először arany(III)-klorid oldathoz nátrium-karbonátot adnak. Ekkor arany(III)-hidroxid (Au(OH)₃) csapadék válik le. Az arany(III)-hidroxid egy sárgásbarna színű vegyület, ha enyhén hevítik, arany(III)-oxiddá alakul. Arany(III)-oxid válik ki akkor is, ha az arany(III)-kloridot forró kálilúgban oldják, majd kénsavat adnak hozzá.

Felhasználása

Az arany(III)-oxid porcelán aranyozására használható, ugyanis a porcelán kiégetésekor elbomlik és arany marad vissza. Felhasználják még aranyozó folyadékok készítésére is.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret.