Arany(III)-oxid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arany(III)-oxid
IUPAC-név Arany(III)-oxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1303-58-8
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet Au2O3
Moláris tömeg 441,93 g/mol
Megjelenés barna színű, szilárd
Sűrűség 3,6 g/cm³ 20 °C-on[1]
Olvadáspont 150 °C körül aranyra és oxigénre bomlik[1]
Oldhatóság (vízben) oldhatatlan[1]
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet rombos[2]
Tércsoport Fdd2[2]
Veszélyek
Főbb veszélyek (nincsenek veszélyességi szimbólumok)[1]
R mondatok (nincs R-mondat)[1]
S mondatok (nincs S-mondat)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az arany(III)-oxid az arany legstabilabb oxidja. Képlete Au2O3. Barna színű, vízben oldhatatlan por.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]

Vízben oldhatatlan, de tömény sósavban feloldódik, ekkor arany(III)-kloriddá alakul.

Tömény lúgok is oldják, ekkor aurátok képződnek.

Ha hevítik, 150 °C körül elemeire (aranyra és oxigénre) bomlik.

Előállítása[szerkesztés]

Arany(III)-oxid előállításához először arany(III)-klorid oldathoz nátrium-karbonátot adnak. Ekkor arany(III)-hidroxid (Au(OH)3) csapadék válik le. Az arany(III)-hidroxid egy sárgásbarna színű vegyület, ha enyhén hevítik, arany(III)-oxiddá alakul. Arany(III)-oxid válik ki akkor is, ha az arany(III)-kloridot forró kálilúgban oldják, majd kénsavat adnak hozzá.

Felhasználása[szerkesztés]

Az arany(III)-oxid porcelán aranyozására használható, ugyanis a porcelán kiégetésekor elbomlik és arany marad vissza. Felhasználják még aranyozó folyadékok készítésére is.

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b c d e f Az arany(III)-oxid biztonsági adatlapja (Alfa-Aesar)[halott link]
  2. a b Jones, P. G. (1979). „Gold(III) oxide”. Acta Crystallographica Section B 35, 1435. o. DOI:10.1107/S0567740879006622.