Aranka (növénynemzetség)
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Virágzó Cuscuta europaea |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Hazai fajok | ||||||||||||||||
|
Az aranka (Cuscuta) az összenőtt szirmú szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó nemzetség. Korábbi rendszertanokban az önálló Cuscutaceae család egyetlen nemzetségeként is kezelték. Magyar népies nevei: aranyfonalfű, boldogasszony haja, fecskefonal, fonalfűnyüg, görényfű, hajnevelőfű, herefene, herefojtó, köszvényfű, lucernakosz, paplanfű, pippany.
Tartalomjegyzék |
Leírása [szerkesztés]
Levéltelen és lágyszárú, klorofillt nem tartalmazó, halvány sárgás színű, később gyökér nélküli, élősködő gyomnövények. Fonálszerű szárukon virágzatokban apró, húsos virágai vannak, amelyeknek csészéje 4-5 hasábú, szirma harang vagy korsó alakú, a szirom csövéhez nőtt 4-5 porzója van, a toktermés kétüregű, négymagvú.
Fajai [szerkesztés]
A hazánkban honos arankafajok közül jelentékenyebb károkat okozza:
- A lenfojtó aranka (Cuscuta epilinum Weihe). A lenfojtó aranka a lenvetésben tesz kárt, de megél a lóherén és lucernán is, amelyen különben a herefojtó és az illatos aranka él.
- A herefojtó v. kisaranka (Cuscuta trifolii Bab.), lóherén és lucernán élősködik, vékony szálú, ún. „ördögcérna”.
- Az illatos, vagy nagy aranka (Cuscuta campestris Yuncker, syn.: Cuscuta arvensis Beyr.), szintén lóherén és lucernán élősködő, szála durvább, rostosabb, zöldessárga. Paprikán, paradicsomon stb. is megél.
- A kakukkfűfojtó aranka (Cuscuta epithymum /L./ L.) károsíthat lucernában, de főként különböző füveken élősködik.
- A közönséges aranka, v. Aranyfonalfű (Cuscuta europaea L.) szára vöröslő v. sárgás, leginkább sziromtalan növényeken él (fűzfa, csalán, komló stb.), de előfordul csillagfürtön is.
- A többi faj vadon növő növényeken élősködik.
Kártétele [szerkesztés]
Az aranka magja a talajban csírázik, a csíra szőrös és süvegtelen gyököcskéje a földbe furakodva szilárd helyzetbe kerül, a szárrésze felfelé irányul, és ingaszerű mozgást (nutációt) végez, ami közben a gazdanövényre rátalál, növekedésénél fogva rácsavarodik és a gazdanövénnyel érintkező oldalán apró dudorok alakjában, szívókat fejleszt, melyek a gazdanövény szárára erősen ráilleszkedve, attól a kész táplálékot elvonják. Ezáltal a gazdanövényt gyengítik, sőt el is pusztítják, és ezzel a termesztett növényi kultúrákban nagy kárt okoznak.
Az aranka a fitoplazma-baktériumok fertőzési vektora is lehet.
A zöld vetésben eleinte halvány kerek folt alakjában jelentkeznek, amely mindinkább nagyobbodik, terjed. Nagy mértékű károsításának megakadályozására irtani kell.
Képek [szerkesztés]
-
Nagy arankával borított terület
-
Nagy aranka virága
-
kakukkfűfojtó aranka
-
Cuscuta epithymum 140808b.jpgkakukkfűfojtó aranka virágai
-
Közönséges aranka csalánon
Védekezés [szerkesztés]
Az arankát irtani kell vagy úgy, hogy az arankás foltot felkapáljuk és még hozzá 1 méternyi sávot, azután szalmával behintjük, és ott helyben elégetjük, vagy pedig az arankás foltot lekaszáljuk az ép lóherés 1 m-nyi sávjával, azután a foltot 30 cm vastagságban lótrágyával, vagy földdel befedjük. 3-4 hét múlva, a foltról a trágyát eltávolítjuk, mire a lóhere ismét növekedésnek indul, az aranka pedig ez idő alatt kipusztult.
Újabban inkább ajánlják, hogy a foltot le kell kaszálni, felkapálni és a kikapált növényeket jó mélyen a föld alá temetni. Ez az irtási mód a többinél olcsóbb és célszerűbb. Az arankás lóherét, vagy lucernát nem szabad a foltról elhordani, mert az aranka elhullott szárrészei a gazdanövényhez jutnak, és új foltot hoznak létre. Az aranka terjedését leginkább megelőzhetjük, aranka-mentes, tiszta vetőmag használatával.
Arankairtás céljából ún. foltkezelés is lehetséges, mely során általában totális herbiciddel az arankát gazdanövényével együtt foltszerűen elpusztítjuk. Használható főbb hatóanyagok 2013-ban: glifozát, diquat-dibromid, pendimetalin, stb. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium: Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2013 I.)
