Aral márna
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Régi rajz a halról
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Luciobarbus brachycephalus (Kessler, 1872) | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Aral márna témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Aral márna témájú kategóriát. |
Az aral márna (Luciobarbus brachycephalus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.[1]
Előfordulása[szerkesztés]
Az aral márna élőhelye az Aral-tó brakkvize, valamint a tóba ömlő Amu-darja és Szir-darja folyók alsó szakasza.
Megjelenése[szerkesztés]
A hal teste karcsú, hasoldala csaknem egyenes vonalú, tarkója (különösen az idősebb példányoké) púposodó. Orra hegyes, szája alsó állású, ajkai húsosak; 4 egyenlő hosszúságú bajuszszála van, az első visszahajtva túlér a szem elülső szegélyén. Pikkelyei kicsinyek, 67-76 (többnyire 70-71) van az oldalvonal mentén. Hátúszója 10-11 sugarú, tövi részük messze előretolódott, a leghosszabb úszósugár kissé elcsontosodott, hátulsó peremének csak az alsó része gyengén fűrészes; farok alatti úszója 8 sugarú, valamennyi úszója feltűnően rövid és keskeny. Garatfogai háromsorosak, 5.3.2-2.3.5. Háta és oldalai (körülbelül az oldalvonalig) sötétek, barnásszürkék; hasa világos, ezüstszínű. A pikkelyek tövén sötétzöld pont van. Valamennyi úszója szürke, csak a farok alatti úszó gyengén sárgás. Testhossza 50-70 centiméter, legfeljebb 90 centiméter (nőstények).
Életmódja[szerkesztés]
Az aral márna tápláléka főként apró puhatestűek, emellett talajférgek, apró rákok, rovarlárvák.
Szaporodása[szerkesztés]
Anadrom vándorhal; az áprilistól júliusig tartó ívási időben a brakkvízből kis csapatokban a folyók alsó szakaszára úszik fel. Ragadós ikráit (1 259 000-ig) sekély vízzel elöntött homok- és kavicszátonyokra rakja le.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8
- Luciobarbus brachycephalus (Kessler, 1872) FishBase
- Fricke, R., M. Bilecenoglu and H.M. Sari, 2007. Annotated checklist of fish and lamprey species (Gnathostoma and Petromyzontomorphi) of Turkey, including a Red List of threatened and declining species. Stuttgarter Beitr. Naturk. Sea A (706):1-172.
