Aradi
| Aradi (Арадац / Aradac) | |
 | |
| A felsőaradi evangélikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Közép-bánsági |
| Község | Nagybecskerek |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 23207 |
| Körzethívószám | +381 23 |
| Rendszám | ZR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3461 fő (2002) |
| Népsűrűség | 39 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 84 m |
| Terület | 89,8 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′ 35″, k. h. 20° 18′ 03″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 35″, k. h. 20° 18′ 03″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aradi témájú médiaállományokat. | |
Aradi (szerbül Арадац / Aradac, szlovákul Aradáč, németül Aradatz) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.
Fekvése[szerkesztés]
A Tisza bal partja közelében, Nagybecskerek nyugati szomszédjában fekvő település.
Története[szerkesztés]
A falu két település, Alsóaradi és Felsőaradi összeolvadásával jött létre. Alsóaradi szerb, míg Felsőaradi (Slovenský Aradáč) szlovák többségű.
Alsóaradi[szerkesztés]
Alsóaradi nevét 1332-1337. között már a pápai tizedjegyzék is említette, tehát már ekkor egyházas hely volt.
1422-ben György szerviai desputa birtoka volt, aki Aradit Birini Pál-nak adományozta.
A falu a török időkben elpusztult, később rácok telepedtek meg itt, és a falut Aradácz-nak nevezték el.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Aradácz(Rácz-), szerb falu, Torontál vármegyében, Nagy Becsekerekhez 1 mérföldnyire síkságon. Van 225 háza, 1628 óhitű, 28 evangélikus, 19 római katholikus lakosa, óhitű parochia templommal, s két lelkésszel. Határa néhol ingoványos, általában gazdag termékenységű; posványaiban számos vad hemzseg. Van 79 6/8 egész urbéli telke; a majorságit nem tudom, de egy hiteles összeírásból láttam, hogy az ittebei és elleméri uradalomban majorsági és úrbéri föld összesen 70,136 hold, 974 négyszögöl van. Bírta e helységet a szerencsétlen elleméri és ittebei Kiss Erneszt császári-királyi ezredes és volt magyar altábornagy, ki Aradon október 6-kán 1849-ben agyonlövetett. E helység helyén hajdan Aradi magyar falu állott, mely már a 14. században virágzott, mint ezt a pápai tizedlajstrom mutatja 1332-1337-ről. Birtokosa 1422-ben György szerviai desputa volt, ki azt Birini Pálnak ajándékozá. A mohácsi vész után elpusztulván, később rácok ülték meg s Aradácznak nevezték.
Alsóaradinak 1910-ben 2048 lakosából 35 magyar, 161 szlovák, 1763 szerb volt. Ebből 71 római katolikus, 162 evangélikus, 1808 görögkeleti ortodox volt.
Felsőaradi[szerkesztés]
Felsőaradi 1786-ban alakult, Párdányról idetelepült lakosokból.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Aradácz(Tót-), tót falu, Torontál vármegyében, s Rácz-Aradácztól csak egy utca választja el. E helység 1786-ban szállítá ide első gyarmatait Párdányról, hol egyházuk felbomlott, s 130 családból állott egyelőre, de később a szinte feloszlott szőlősi egyházból 1792-ben több lakosokkal gyarapult. Utóbb Tót-Sztámorából is jöttek ide, s még az újabb időkben is különösen Nógrád megyeiek vándoroltak be. Jelenleg 217 házban 1731 lélek lakik, kik evangélikus tótok anyatemplommal. A férfiak 60 4/8 urbéri telket míivelnek, sok marhát és sertést tartanak; a nők fonnak, szőnek, s mindenféle élelmi szereket hordanak Becskerekre. Általában e nép szorgalmas, jámbor és istenfélő. A Kiss Erneszt-féle elleméri uradalomhoz tartozik.
Felsőaradinak 1910-ben 2397 lakosából 150 magyar, 28 német, 2192 szlovák lakosa volt. Ebből 151 római katolikus, 2200 evangélikus, 22 görögkeleti ortodox volt.
Felső- és Alsóaradi a trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.
Népesség[szerkesztés]
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3897 | 3978 | 4001 | 3824 | 3825 | 3573 | 3461[1] | 3335 fő (2011)[2] +/- |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1650 | 47,67 |
| Szlovákok | 1376 | 39,75 |
| Cigányok | 96 | 2,77 |
| Magyarok | 94 | 2,71 |
| Jugoszlávok | 49 | 1,41 |
| Macedónok | 19 | 0,54 |
| Horvátok | 17 | 0,49 |
| Szlovének | 9 | 0,26 |
| Románok | 9 | 0,26 |
| Albánok | 7 | 0,20 |
| Montenegróiak | 3 | 0,08 |
| Németek | 3 | 0,08 |
| Muzulmánok | 3 | 0,08 |
| Bolgárok | 3 | 0,08 |
| Csehek | 2 | 0,05 |
| Ukránok | 1 | 0,02 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Híres személyek[szerkesztés]
- Itt született, élt, alkotott és hunyt el Abaffy Lipót (1827-1883) evangélikus lelkész, szlovák nyelvű író.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
