Aquitánia hercegeinek listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Aquitánia hercegei a történelmi Aquitánia területén egy frank majd francia vazallus, de occitán és baszk nyelvű állam uralkodói voltak.

Tartalomjegyzék 1 A Meroving-időszak hercegei (555 - 778): 2 Közvetlen Karoling uralom (778 - 884): 3 Francia uralom alatti hercegek (852 - 866, 887 - 1453): 4 Valois és Burboun hercegek (1345 - 1350, 1392 - 1415, 1469 - 1472, 1753 - 1754, 1972 - 2000):

[szerkesztés] A Meroving-időszak hercegei (555 - 778):

Neve	Uralkodott	Megjegyzés
Chramn (* ?; † 561)	555-560
Desiderius (* ?; † 587)	583-587
Bladast (* ?; † ?)	583-587
Astrobald (* ?; † 607)	587-589
Sereus (* ?; † ?)	589-592
Charibert (* 614 k.; † 632 ápr. 8.)	629-632	Meroving uralkodó.
Chilperic (* 629; † 632)	632	Meroving uralkodó.
Boggis (* 626; † 670/688)	632-660
Félix (* ?; † 676)	660-670
I. Lupus (* ?; † 710 k.)	670-676
I. Nagy Odo (* ?; † 740)	688-735	Lehet hogy csak 692-ben, 700-ban, vagy 715-ben lépett trónra.
I. Hunald (* ?; † 774)	735-748	Odó fia, visszavonult egy kolostorba. Elképzelhető hogy később visszatért (lásd lejjebb).
Waifer (* ?; † 768 jún. 2.)	748-767	Hunald fia.
II. Hunald (* 705 k.; † 774)	767-769	A visszatérő I. Hunald, vagy más Hunald, legyőzte II. Lupus baszk herceget. Nagy Károly győzte le.
II. Lupus (* 718; † 778)	768-778	Baszk herceg, szembeszegült Nagy Károly uralmával és Hunald rokonaival.

[szerkesztés] Közvetlen Karoling uralom (778 - 884):

778 után I. Nagy Károly nem nevezett ki több herceget, hanem közvetlen uralma alá vonta a térséget. 781-ben fiát, I. Jámbor Lajost nevezte ki a régió alárendelt királyának. Lajos után több Karoling királya is volt Aquitániának.

Neve	Uralkodott	Megjegyzés
I. Nagy Károly (* 747 ápr. 2.; † 814 jan. 28.)	778-781
I. Jámbor Lajos (* 778 jún/aug.; † 840 jún. 20.)	781-817
I. Pipin (* 797; † 838 nov. 13.)	817-838	Lajos fia
II. Pipin (* 823; † 864)	838-852	I. Pipin fia, 855-ben visszatért és szembeszállt a Kopasz Károly jelöltjeivel 864-es haláláig.
II. Ifjabb Lajos (* 835; † 882 jan. 20.)	852-855	Német Lajos fia és Kopasz Károly unokaöccse.
II. Gyermek Károly (* 849; † 866 szept. 29.)	855-866	Kopasz Károly fia.
III. Hebegő Lajos (* 846 nov. 1.; † 879 ápr. 10.)	866-879	Kopasz Károly fia, francia király 877-től.
Karlmann (* 866; † 884 dec. 12.)	879-884	Hebegő Lajos fia, Burgundia királya.

Amikor 882-ben Karlmann lett bátyja, III. Lajos francia király után Franciaország egyedüli királya, Aquitánia a francia királyok irányítása alá került.

[szerkesztés] Francia uralom alatti hercegek (852 - 866, 887 - 1453):

A Karolingok ismét megszerezték Aquitánia hercegi címét, először 852-ben, majd újra 866-ban. Később ezt a hercegséget hívták Guyenne-nek.

Neve	Uralkodott	Megjegyzés
A Karoling-dinasztia korai királyai
I. Ranulf (* 820 k.; † 866 szept. 15.)	852-866	Poitiers grófja is.
II. Ranulf (* 850; † 890 aug. 5.)	887-890	I. Ranulf fia Poitiers grófja magát 888-tól Aquitánia királyának nevezte.
Fattyú Ebalus (* 870 k.; † 935)	890-893	II. Ranulf törvénytelen fia, Poitiers és Auvergne grófja is.
Az Auvergne-ház királyai
I. Jámbor Vilmos (* 841 márc. 22.; † 918 júl. 6.)	893-918	Auvergne grófja is.
II. Ifjabb Vilmos (* ?; † 926 dec. 12.)	918-926	I. Vilmos unokaöccse, Auvergne grófja is.
Acfred (* ; † 927)	926-927	II. Vilmos fivére, Auvergne grófja is.
A Poitiers-ház királyai
Fattyú Ebalus (2x)	927-932)	Másodszor a trónon.
A Rouergue-ház királyai
I. Toulouse-i Raymond Pons (* ?; † 951?)	932-936
II. Rouergue-i Raymond (* ?; † 960 febr./961 szept. 7.)	936-955
A Capet-ház királyai
Nagy Hugó (* 898; † 956 jún. 16.)	955-962
A Poitiers-ház királyai
III. Szőke Vilmos (* 915; † 963 ápr. 3.)	962-963	Ebalus fia, Poitiers és Auvergne grófja is.
IV. Vaskezű Vilmos (* 937; † 994 febr. 3.)	963-993	III. Vilmos fia, Poitiers grófja is. Lemondott fia javára.
V. Nagy Vilmos (* 969; † 1030 jan. 30.)	993-1030	IV. Vilmos fia, Poitiers grófja is.
VI. Kövér Vilmos (* 1004; † 1038 dec. 15.)	1030-1038	V. Vilmos első fia, Poitiers grófja is.
II. Odo (* 1011; † 1039 márc. 10.)	1038-1039	V. Vilmos második fia, poitiers-i és baszk gróf is.
VII. Sólyom Vilmos (* 1023; † 1058 ősze)	1039-1058	V. Vilmos harmadik fia, Poitiers grófja is.
VIII. Vilmos (* 1025; † 1086 szept. 25.)	1058-1086	V. Vilmos negyedik fia, poitiers-i és baszk gróf is.
IX. Trubadúr Vilmos (* 1071 okt. 22.; † 1127 febr. 10.)	1086-1127	VIII. Vilmos fia, poitiers-i és baszk gróf is.
X. Toulouse-i Vilmos (* 1099; † 1137 ápr. 9.)	1127-1137	IX. Vilmos fia, poitiers-i és baszk gróf is.
Aquitániai Eleonóra (* 1122; † 1204 ápr. 1.)	1137-1204	X. Vilmos lánya, poitiers-i és baszk grófnő is, VII. Lajos francia király francia király majd II. Henrik angol király felesége.
IV. Capeting Lajos (* 1120; † 1180 szept. 18.)	1137-1152)	francia király, Aquitánia királya feleségével, Eleonórával, együtt.
Az angol Plantagenet-ház királyai
I. Plantagenet Henrik (* 1133 márc. 5.; † 1189 júl. 6.)	1152-1172	Angol király, aquitániai herceg feleségével együtt.
I. Oroszlánszívű Richárd (* 1157 szept. 8.; † 1199 ápr. 6.)	1172-1184	Angol király, aquitániai herceg anyjával, Eleonórával, együtt.
I. Földnélküli János (* 1167 dec. 24.; † 1216 okt. 19.)	1199-1216	Angol király, aquitániai herceg anyjával együtt 1204-ig.
II. Henrik (* 1207 okt. 1.; † 1272 nov. 16.)	1216-1254	Angol király.
I. Hosszúlábú Edward (* 1239 jún. 17.; † 1307 júl. 7.)	1254-1306	Angol király.
II. Edward (* 1284 ápr. 25.; † 1327 szept. 21.)	1306-1325	Angol király.
III. Edward (* 1312 nov. 13.; † 1377 jún. 21.)	1325-1362	Angol király.
Az aquitániai Plantagenet-ház királyai
1377-ben VI. (Jó) Fülöp (1293-1350) visszaszerezte Aquitániát hűbérbirtokként III. Edward angol királytól, aki igényt tartott a francia trónra nagyapja, IV. (Szép) Fülöp jogán. Ez idézte elő a százéves háborút a Plantagenetek és a Valois-k ellen Aquitánia, Anjou és Normandia birtoklásáért. 1360-ban megkötötték a bretigny-i szerződést. Edward lemondott a francia trónról, Aquitániára mint független államra továbbra is igényt tartott. A szerződést 1369-ben felbontották és a háború folytatódott. 1362-ben Edward fiát, a Fekete Herceget tette meg aquitániai hercegnek.
IV. Edward, a Fekete Herceg (* 1330 jún. 15.; † 1376 jún. 8.)	1362-1376	III. Edward első fia, walesi herceg.
II. Richard (* 1367 jan. 6.; † 1400 febr. 14.)	1376-1390
1390-ben III. Richárd angol király nagybátyját, Gaunt-i Jánost nevezte ki Aquitánia hercegének. Ez a cím öröklődött János utódai közt.
II. Gaunt-i János (* 1340 márc. 6.; † 1399 febr. 2.)	1390-1399	III. Edward angol király második fia, Lancaster hercege is.
III. Bolingbroke Henrik (* 1366 ápr. 3.; † 1413 márc. 20.)	1399	Apjától örökölte a hercegséget, de átadta azt a fiának amikor angol király lett.
IV. Henrik (* 1387 szept. 16.; † 1422 aug. 31.)	1399-1422	III. Henrik fia, angol király 1413-1422. Megszerezte családjának a francia trónt a Troyes-i szerződésben és Anglia és Franciaország királyává nyílvánította magát 1422-ben, de 1453-ban elvesztette az uralmat a franciák fölött.
V. Henrik (* 1421 dec. 6.; † 1471 máj. 27.)	1422-1453

[szerkesztés] Valois és Burboun hercegek (1345 - 1350, 1392 - 1415, 1469 - 1472, 1753 - 1754, 1972 - 2000):

Neve	Uralkodott	Megjegyzés
A Valois-dinasztia korai királyai
A Valois-házi francia királyok igényt tartottak az Aquitánia feletti fennhatósságra, örökölve ezt az őseiktől, a Dauphinoktól.
III. Jó János (* 1319 ápr. 16.; † 1364 ápr. 8.)	1345-1350	VI. Fülöp francia király fia, 1350-ben maga is francia király lett.
III. Károly (* ?; † 1401)	1392-1401	VI. Károly francia király fia.
V. Lajos (* 1397 jan. 22.; † 1415 dec. 18.)	1401-1415	VI. Károly francia király fia.
A százéves háború végével ismét a francia királyok közvetlen uralma alá került és mindig a király viselte. Csak néha örökölte a hercegi címet a dinasztia egy másik tagja.
IV. Károly, Berry hercege (* 1446 dec. 28.; † 1472 máj. 12.)	1469-1472	VII. Károly francia király fia.
Xavér (* 1753 szept. 8.; † 1754 febr. 22.)	1753-1754	Lajos Ferdinánd második fia.
Bourbon Gonzálen (* 1937 jún. 5.; † 2000 máj. 27.)	1972-2000