Aquitánia hercegeinek listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Aquitániai Hercegség címere

Aquitania hercegei a történelmi Aquitania területén egy frank majd francia vazallus, de okcitán és baszk nyelvű állam uralkodói voltak.

A Meroving-időszak hercegei (555 - 778)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve Uralkodott Megjegyzés
Chramn
(* ?; † 561)
555-560
Desiderius
(* ?; † 587)
583-587
Bladast
(* ?; † ?)
583-587
Astrobald
(* ?; † 607)
587-589
Sereus
(* ?; † ?)
589-592
Charibert
(* 614 k.; † 632 ápr. 8.)
629-632 Meroving uralkodó.
Chilperic
(* 629; † 632)
632 Meroving uralkodó.
Boggis
(* 626; † 670/688)
632-660
Félix
(* ?; † 676)
660-670
I. Lupus
(* ?; † 710 k.)
670-676
I. Nagy Odo
(* ?; † 740)
688-735 Lehet hogy csak 692-ben, 700-ban, vagy 715-ben lépett trónra.
I. Hunald
(* ?; † 774)
735-748 Odó fia, visszavonult egy kolostorba. Elképzelhető hogy később visszatért (lásd lejjebb).
Waifer
(* ?; † 768 jún. 2.)
748-767 Hunald fia.
II. Hunald
(* 705 k.; † 774)
767-769 A visszatérő I. Hunald, vagy más Hunald, legyőzte II. Lupus baszk herceget. Nagy Károly győzte le.
II. Lupus
(* 718; † 778)
768-778 Baszk herceg, szembeszegült Nagy Károly uralmával és Hunald rokonaival.

Közvetlen Karoling uralom (778 - 884)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

778 után I. Nagy Károly nem nevezett ki több herceget, hanem közvetlen uralma alá vonta a térséget. 781-ben fiát, I. Jámbor Lajost nevezte ki a régió alárendelt királyának. Lajos után több Karoling királya is volt Aquitániának.

Neve Uralkodott Megjegyzés
I. Nagy Károly
(* 747 ápr. 2.; † 814 jan. 28.)
778-781
I. Jámbor Lajos
(* 778 jún/aug.; † 840 jún. 20.)
781-817
I. Pipin
(* 797; † 838 nov. 13.)
817-838 Lajos fia
II. Pipin
(* 823; † 864)
838-852 I. Pipin fia, 855-ben visszatért és szembeszállt a Kopasz Károly jelöltjeivel 864-es haláláig.
II. Dadogó Lajos
(* 835; † 882 jan. 20.)
852-855 Német Lajos fia és Kopasz Károly unokaöccse.
II. Gyermek Károly
(* 849; † 866 szept. 29.)
855-866 Kopasz Károly fia.
III. Lajos
(* 846 nov. 1.; † 879 ápr. 10.)
866-879 Kopasz Károly fia, francia király 877-től.
Karlmann
(* 866; † 884 dec. 12.)
879-884 Hebegő Lajos fia, Burgundia királya.

Amikor 882-ben Karlmann lett bátyja, III. Lajos francia király után Franciaország egyedüli királya, Aquitánia a francia királyok irányítása alá került.

Francia uralom alatti hercegek (852 - 866, 887 - 1453)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Karolingok ismét megszerezték Aquitánia hercegi címét, először 852-ben, majd újra 866-ban. Később ezt a hercegséget hívták Guyenne-nek.

Uralkodó Uralkodott Megjegyzés
A Karoling-dinasztia korai királyai
I. Ranulf (* 820 k.) ur.: 852, †866. szeptember 15. [1]
II. Ranulf (* 850) ur.: 887, †890. augusztus 5. I. Ranulf fia.[2]
Fattyú Ebalus (* 870 k.) ur.: 890893, ld. alább II. Ranulf törvénytelen fia.[3]
Az Auvergne-ház királyai
I. Jámbor Vilmos (* 841. március 22.) ur.: 893, †918. július 6. [4]
II. Ifjabb Vilmos (* ?) ur.: 918, †926. december 12. I. Vilmos unokaöccse.[5]
Acfred (* ?) ur.: 926, †927 II. Vilmos fivére.[4]
A Poitiers-ház királyai
Fattyú Ebalus (2x) ur.: 927932, †935
A Rouergue-ház királyai
I. Toulouse-i Raymond Pons (* ?) ur.: 932936, †951(?)
II. Rouergue-i Rajmund (* ?) ur.: 936955, †960. februárja/961. szeptember 7.
A Capeting-ház királyai
Nagy Hugó (* 898) ur.: 955, †956. június 16.
A Poitiers-ház királyai
III. Szőke Vilmos (* 915) ur.: 962, †963. április 3. Ebalus fia.[6]
IV. Vaskezű Vilmos (* 937) ur.: 963993, †994. február 3. III. Vilmos fia.[7]
V. Nagy Vilmos (* 969) ur.: 993, †1030. január 30. IV. Vilmos fia.[8]
VI. Kövér Vilmos (* 1004) ur.: 1030, †1038. december 15. V. Vilmos első fia.[8]
II. Odo (* 1011) ur.: 1038, †1039. március 10. V. Vilmos második fia.[9]
VII. Sólyom Vilmos (* 1023) ur.: 1039, †1058. ősze V. Vilmos harmadik fia.[10]
VIII. Vilmos (* 1025) ur.: 1058, †1086. szeptember 25. V. Vilmos negyedik fia.[9]
IX. Trubadúr Vilmos (* 1071. október 22.) ur.: 1086, †1127. február 10. VIII. Vilmos fia.[9]
X. Toulouse-i Vilmos (* 1099) ur.: 1127, †1137. április 9. IX. Vilmos fia.[9]
Aquitániai Eleonóra (* 1122) ur.: 1137, †1204. április 1. X. Vilmos lánya.[11]
IV. Capeting Lajos (* 1120) ur.: 11371152, †1180. szeptember 18. [12]
Az angol Plantagenet-ház királyai
I. Plantagenet Henrik (* 1133. március 5.) ur.: 11521172, †1189. július 6. [13]
I. Oroszlánszívű Richárd (* 1157. szeptember 8.) ur.: 1172, †1199. április 6. [14]
I. Földnélküli János (* 1167. december 24.) ur.: 1199, †1216. október 19. [15]
II. Henrik (* 1207. október 1.) ur.: 12161254, †1272. november 16. [16]
I. Hosszúlábú Edward (* 1239. június 17.) ur.: 12541306, †1307. július 7. [17]
II. Edward (* 1284. április 25.) ur.: 13061325, †1327. szeptember 21. [18]
III. Edward (* 1312. november 13.) ur.: 13251362, †1377. június 21. [19]
Az aquitániai Plantagenet-ház királyai
1377-ben VI. (Jó) Fülöp (1293-1350) visszaszerezte Aquitániát hűbérbirtokként III. Edward angol királytól, aki igényt tartott a francia trónra nagyapja, IV. (Szép) Fülöp jogán. Ez idézte elő a százéves háborút a Plantagenetek és a Valois-k ellen Aquitánia, Anjou és Normandia birtoklásáért. 1360-ban megkötötték a bretigny-i szerződést. Edward lemondott a francia trónról, Aquitániára mint független államra továbbra is igényt tartott. A szerződést 1369-ben felbontották és a háború folytatódott. 1362-ben Edward fiát, a Eduárd walesi herceget tette meg aquitániai hercegnek.
Eduárd walesi herceg (* 1330. június 15.) ur.: 1362, †1376. június 8. III. Edward első fia.[20].
II. Richárd (* 1367. január 6.) ur.: 13761390, †1400. február 14. IV. Edward fia.
1390-ben III. Richárd angol király nagybátyját, Gaunt-i Jánost nevezte ki Aquitánia hercegének. Ez a cím öröklődött János utódai közt.
II. Gaunt-i János (* 1340. március 6.) ur.: 1390, †1399. február 2. III. Edward angol király második fia.[21]
III. Bolingbroke Henrik (* 1366. április 3.) ur.: 1399-ben, †1413. március 20. [22]
IV. Henrik (* 1387. szeptember 16.) ur.: 1399, †1422. augusztus 31. III. Henrik fia.[23]
V. Henrik (* 1421. december 6.) ur.: 14221453, †1471. május 21.

Valois és Bourbon hercegek (1345 - 1350, 1392 - 1415, 1469 - 1472, 1753 - 1754, 1972 - 2000)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve Uralkodott Megjegyzés
A Valois-dinasztia korai királyai
A Valois-házi francia királyok igényt tartottak az Aquitánia feletti fennhatósságra, örökölve ezt az őseiktől, a Dauphinoktól.
III. János
(* 1319 ápr. 16.; † 1364 ápr. 8.)
1345-1350 VI. Fülöp francia király fia, 1350-ben maga is francia király lett.
III. Károly
(* ?; † 1401)
1392-1401 VI. Károly francia király fia.
V. Lajos
(* 1397 jan. 22.; † 1415 dec. 18.)
1401-1415 VI. Károly francia király fia.
A százéves háború végével ismét a francia királyok közvetlen uralma alá került és mindig a király viselte. Csak néha örökölte a hercegi címet a dinasztia egy másik tagja.
IV. Károly, Berry hercege
(* 1446 dec. 28.; † 1472 máj. 12.)
1469-1472 VII. Károly francia király fia.
Xavér
(* 1753 szept. 8.; † 1754 febr. 22.)
1753-1754 Lajos Ferdinánd második fia.
Bourbon Gonzálen
(* 1937 jún. 5.; † 2000 máj. 27.)
1972-2000
  1. Poitiers grófja is.
  2. Poitiers grófja magát 888-tól Aquitánia királyának nevezte.
  3. Poitiers és Auvergne grófja is.
  4. ^ a b Auvergne grófja is.
  5. Auvergne grófja is
  6. Poitiers és Auvergne grófja is.
  7. Poitiers grófja is. Lemondott fia javára.
  8. ^ a b Poitiers grófja is.
  9. ^ a b c d poitiers-i és baszk gróf is.
  10. Poitiers grófja is.
  11. poitiers-i és baszk grófnő is, VII. Lajos francia király francia király majd II. Henrik angol király felesége.
  12. francia király, Aquitánia királya feleségével, Eleonórával, együtt
  13. Angol király, aquitániai herceg feleségével együtt.
  14. Angol király, aquitániai herceg anyjával, Eleonórával, együtt.
  15. Angol király, aquitániai herceg anyjával együtt 1204-ig.
  16. Angol király.
  17. Angol király.
  18. Angol király.
  19. Angol király.
  20. Walesi herceg
  21. Lancaster hercege is.
  22. Apjától örökölte a hercegséget, de átadta azt a fiának amikor angol király lett.
  23. Angol király 1413-1422. Megszerezte családjának a francia trónt a Troyes-i szerződésben és Anglia és Franciaország királyává nyilvánította magát 1422-ben, de 1453-ban elvesztette az uralmat a franciák fölött.