| Aquae Sextiae-i csata |
 |
| A kimberek és teutonok vándorlása |
|
| Konfliktus |
Kimber háború |
| Időpont |
I. e. 102 |
| Helyszín |
A mai Aix-en-Provence (Franciaország) helyén |
| Eredmény |
Döntő római győzelem |
| Szemben álló felek |
|
|
| Parancsnokok |
|
|
| Szemben álló erők |
| Ismeretlen |
Kb. 40 000 fő
(6 légió, lovassággal kiegészülve) |
|
| Veszteségek |
Ismeretlen;
(Egyes jelentések szerint 90 000 halott
20 000 hadifogoly) |
Valószínűleg 1000 alatt |
|
Az Aquae Sextiae-i csatát Kr. e. 102-ben vívták, a (mai Aix-en-Provence) közelében. A Római Köztársaság seregei több vereség után (mint az arausiói csata) Caius Marius vezérletével végül legyőzték a kimbereket és a teutonokat, és ezzel megkezdődött a véres kimber háború utolsó szakasza (amely a vercellae-i római győzelemmel végződött).
Marius egy előre elfoglalt helyen erős pozíciót foglalt el lovasságával és a könnyűgyalogsággal, akik főleg szövetséges ligurok voltak. Marius támadásra csábította a teutonokat, és az élen állókat követte az egész ellenséges sereg. Marius azonban a közelben elrejtett egy háromezer főből álló csapatot, akik a csata csúcspontján hátulról rohamozták meg a teutonokat. Az ellenség soraiban óriási zűrzavar támadt. Végül 90 ezer teutont mészároltak le és húszezret elfogtak, köztük Teutobod királyt. Az elfogott nők tömegesen öngyilkosok lettek, és ezután a rómaiak legendákat meséltek a germán hősiességről.
