Apolló Kabaré

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Apolló Kabaré (Apolló Színpad, Apolló Színház) budapesti színházi társulat a 20. század elején.

Története[szerkesztés]

1915. december 21-én nyílt meg Budapesten, a Blaha Lujza téren, a mai Corvin Áruház[* 1] helyén. 1918 és 1923 között Apolló Színpad néven működött kabarészínházként, majd az épületet lebontották.

Első rendezője és művészeti vezetője Balassa Jenő, igazgatója Roboz Imre volt.

1919-1922 között Márkus László lett az Apolló Kabaré művészeti vezetője, miután Tanácsköztársaság bukása után évekig nem kapott tehetségéhez méltó feladatot, de a színházra ezt követően újabb hányattatás várt. 1923 második felében az Eskü téri Helikonban talált „elhelyezést”, és november 17-én este meg is nyitotta kapuit, a műsort Faragó Ödön rendezte.[1]

1925-ig itt, a Medgyaszay Színház volt helyiségében működött. Társulatának nevesebb tagjai voltak többek között: Gózon Gyula, Gyárfás Dezső, Kertész Mihály, Lábass Juci, Haraszti Mici, Németh Juliska, Berky Lili, Dajbukát Ilona, Salamon Béla, Boross Géza, Szőke Szakáll, Sajó Géza, Radó Sándor, Rózsahegyi Kálmán, Békeffi László.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. 1915-ben: Népszínház utca 1-3. 1912-ben nyílt meg az egykori Kasselik telken az Apolló mozi. 1914-től az Apolló Kabaré megalapításig mozi-varietéként (félig mozi, félig színház) működött.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Színházi törekvések az utódállamok területén Lapok Faragó Ödön játékkönyvéből, 1923. január-1924. augusztus és 1938. január-1943, Márkus László díszlettervező szerződése a Renaissance Színház vezérigazgatójával, Barna Károllyal. Budapest, 1922. szeptember 1., Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

  • Alpár Ágnes: A fővárosi kabarék műsora. Budapest, 1978
  • Boross Géza: "Folik vagy nem folik". Budapest, 1942

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]