Apollo Színház (New York)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A New York-i Apollo Színház az Egyesült Államok egyik legrégebbi és leghíresebb zeneterme.

Az Apollo színházban, mely klubként is működött, nagyobb részt afroamerikai előadók léptek fel. [1] A színház New York City, Manhattan területén, a Harlemben található, a 125. utcában, mely az afroamerikaiak negyede.

Az Apollo színház szerepel az USA Történelmi Helyek Nemzeti Regiszterében.

Apollo Színház, New York

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Apollo Színházat (eredeti neve: Apollo Hall volt) a 19. század közepén alapította egy korábbi polgárháborús tábornok, Edward Ferrerro, mint táncházat és labdatermet.[2]

Amikor lejárt a bérleti szerződése 1872-ben, az épület színházzá alakult át, mely a századforduló táján nemsokára be is zárt.

Az “Apollo Színház” név azonban tovább élt.

1912 -1914 között George Keister egy új épületet tervezett, és megnyílt az “Apollo Színház”, mint ‘Hurtig and Seamon's New (Burlesque) Theater’, mely burleszkdarabokat játszott Jules Hurtig és Harry Seamon producersége mellett, akik 30 évre érvényes bérleti szerződéssel működtették a színházat.

Ez a formáció működött 1928-ig.

1929-ben született a színház “házi dala” a "I May Be Wrong (But I Think You're Wonderful) /szerzők: Harry Sullivan és Harry Ruskin/ (“lehet, hogy tévedek, de azt hiszem, te csodálatos vagy”).

Harlem reneszánszát az I. Világháborút követő nagy afroamerikai bevándorlástól számítják, amikor afroamerikaiak nagy számban vándoroltak Délről New Yorkba.

Schiffman és Brecher egy színes revüt nyitott a színházban, "Jazz a la Carte" címen. A műsorban fekete tehetségek léptek fel, gázsijuk alacsonyabb volt a máshol szokásosnál.[3]

Az Apollo nézőterén 1506 szék volt, és évekig ez volt az egyetlen hely New Yorkban, ahol afroamerikai művészeket foglalkoztattak.

Amatőr esték[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A II. Világháborút megelőző időkben az Apollo híres lett az “Amatőr esték” című sorozatával, ahol később világhíressé vált művészek tették meg első lépéseiket.

Ella Fitgerald 1934 novemberében debütált az Apollóban.

A színház így hirdette műsorait: “Ahol sztárok születnek, és legendák keletkeznek”.

Itt kezdte karrierjét: Ella Fitzgerald, Billie Holiday, James Brown, Diana Ross & The Supremes, Gladys Knight & the Pips, The Jackson 5, Patti LaBelle, Marvin Gaye, Stevie Wonder, Aretha Franklin, The Isley Brothers, Lauryn Hill, Sarah Vaughan, Jimi Hendrix és Machine Gun Kelly (rapper). [4]

Korai fehér előadók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rock and roll korán elhunyt sztárja, Buddy Holly 1957-ben játszott az Apollóban. Dale Hawkins, rockabilliy előadó volt az első nem afroamerikai, aki fellépett az Apollóban. További neves előadók: Jo-Ann Campbell, Lillian Briggs, ‘Charlie Barnet and his band’. [5],[6]

Hanyatlás és újjászületés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1960-as és 70-es években a klub hanyatlásnak indult.

Ekkor átalakították filmszínházzá.

Az Apollo 1983-ban éledt fel újra, amikor az ‘Inner City Broadcasting’ vállalat megvette. Szövetségi állami státust kapott, és 1985-ben újra kinyitották.

1991-ben a színházat megvásárolta New York állam.

2005-ben teljesen modernizálták a színházat. [2]

A megnyitón beszédet mondott a korábbi USA elnök, Bill Clinton, New York polgármestere, Michael Bloomberg, és a Time Warner vezér, Richard Parsons.

2009-től a nonprofit ‘Apollo Theater Foundation Inc’ működteti, évente 1,3 millió néző keresi fel a színházat, ahol jelentős koncertek, és előadások kerülnek színre.

2010-ben Paul McCartney lépett fel.

2012. januárjában Barack Obama - jelenlegi USA elnök - énekelte el Al Green "Let's Stay Together" című dalának kezdő sorait, megjegyezve: “..nem kell megijedni, nem tudok úgy énekelni mint te… csak elismerésemet akartam kifejezni…”[7]

2012. márciusában Bruce Springsteen és a “the E Street Band” adott koncertet a Sirius XM-mel együtt. [8]

Hírességek csarnoka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Apollo Színház “Hirességek csarnoká”ban találhatók: Ella Fitzgerald, Billy Eckstine, Gladys Knight, The Pips, Michael Jackson, James Brown, Quincy Jones, és Patti LaBelle. [9][10]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fox, Ted: Showtime at the Apollo (2nd Ed. ed.). New York, N.Y. (hely nélkül): Holt, Rinehart and Winston. 1983. 109–113. o. ISBN 9780030605338  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.apollotheater.org/
  2. ^ a b Jackson, Kenneth T, editor, The Encyclopedia of New York City, Yale University Press, p.40
  3. Fox, Ted. Showtime at the Apollo, 2nd Ed., New York, N.Y.: Holt, Rinehart and Winston, 60, 61. o (1983). ISBN 0-03-060534-2-0 
  4. Jim Moret. „'First Lady of Song' passes peacefully, surrounded by family”, CNN, 1996. június 15. (Hozzáférés ideje: 2007. január 30.) 
  5. "Dale Hawkins (1936-)", The Encyclopedia of Arkansas History & Culture'
  6. Drozdowski, Ted. "Music: Still 'Q'-ed Up" The Boston Phoenix "Weekly Wire", October 26, 1998)
  7. youtube.com. 2012-19-01. URL: http://www.youtube.com/watch?v=QPS9faZlITQ. Accessed: 2009-20-01.
  8. Stern, Rachel. "Apollo Theater's Amateur Night Finale Ends in a Tie", DNAInfo.com, October 28, 2010. WebCitation archive.
  9. "Apollo Theater to induct Jackson into Hall of Fame" Associated Press via Crain's New York Business, August 25, 2009
  10. "Apollo Theater Celebrated 75 Years as the Soul of American Culture Raising More Than $1.3 Million at Anniversary Gala & Awards Ceremony on June 8, 2009", Apollo Theater press release, June 22, 2009