Apollo (folyóirat)

Apollo
Az Apollo folyóirat borítója.
Adatok
Ország	Magyarország
Alapítva	1934
Megszűnt	1939
Szerkesztő	Gál István

Az Apollo egy közép-európai időszakos humanista irodalmi és tudományos folyóirat volt. 1934 és 1939 között jelent meg, összesen tíz számban. Gál István szerkesztette.

A folyóiratról

Az Apollo-t a budapesti egyetem bölcsészeti karának végzős vagy frissen végzett diákjai indították. Budapesten jelent meg, túlnyomórészt összehasonlító irodalomtörténeti tanulmányokat közölt, egyik ébrentartója volt a dunai, közép-európai, vagy helyesebben kelet-európai összetartozást tudatosító orgánumoknak Műfaját tekintve esszé-folyóirat volt, a korabeli európai humanizmus magyar nyelvű szócsöve. De ami talán a legfontosabb, egyik szerény magyar hozzájárulása volt az Erasmustól Romain Rolland-ig és Thomas Mannig nyúló európai békegondolatnak.

A szerkesztők a folyóiratról

„A közép-európai humanizmust [írtuk zászlónkra], az alkalmazott, gyakorlati humanizmust. Szóval nemcsak filológiai módon akarjuk kutatni a múltban, hanem a humanizmus mai közép-európai értelmét keressük. Hogy ez így van, az bizonyos mértékben a magyar élet romantikus voltának reakciója. Mert a romantika merev és erőszakos dogma, igazi hagyományok nélkül, a humanizmus viszont: értékes emberi hagyományok összessége, mindenféle dogma nélkül. Ennek a humanizmusnak tudományos és irodalmi jelentőségéről nem is kell külön beszélni. Giordano Bruno, Erasmus és az Erzsébet-kori angol irodalom mutatja, mit jelent humanisztikus módon írni. A közép-európai népek szellemi egysége egyedül a humanizmus korában volt meg, amikor Krakkó, Prága, Esztergom, Buda, Bécs, és így tovább minden kultúrcentrum eleven érintkezést tartott fenn egymással, ugyanakkor pedig a nyugati humanizmussal is erős kapcsolatot teremtettek ennek a Közép-Európának a tudósai és írói. Ez a közép-európai humanizmus egységes, történeti hagyománya. Ez a humanizmus ma felettébb aktuális, mert a politikát megkerülve, érintkezési alapot jelent a közép-európai népek egymáshoz való közeledésének.” (Bóka László)

„Az Apollot […] megindítói húszegynéhány éves fiatalok vagyunk s legelső élő nyelvtudósunk, filozófusunk, szellemtörténészünk, kritikusunk oldalán töltöttük egyetemi éveinket, […] munkánkkal a közösségnek szolgálatot tevő és ebből a nemes szolgálatból bátorságot merítő írók-tudósok akarunk lenni. […] »Sznobok vagy parasztok«, nyugati vagy keleti magyarok íróink – tartja a közhit. Európa-eszményünk és magyarság-eszménk egyre inkább széthasad – hirdetik kritikusaink. Áldatlan ellentétek megszüntetését, erőpazarló hitviták megelőzését jelenti számunkra a közép-európai humanista literátorság.” „A mi számunka a humanizmus Európa legnemesebb hagyományainak létélménye; a közép-európai sorsvállalás pedig magyarságunknak szigorú önvizsgálatból eredő helyzetérzése. Kötelességünk tehát a humanizmus mai létértelmének és létjogosultságának tisztázása mellett a közép-európai szellemi élet történelmének különböző területeit összetartó jelenségek, személyiségek fölkutatása és vizsgálata.” (Gál István)

A folyóirat tartalma

Az Apollo kötetenkénti tartalomjegyzéke

I. (1934)

Bóka László: Delos szigetén; Szapphó-töredék (ford. Kerényi Károly); Halmos Béla: A középeurópai tájegységek problémái; Kardos Tibor: Hét symposion; Waldapfel Imre: Vergilius; Mátrai László: A filozófia romantikus hagyománya; Bóka László verseiből; Sziklay László: A szlovák szellem kezdetei; Középeurópai humanista költők; Janus Pannonius verseiből (ford. Geréb László); Sarbiewski epigrammáiból az Énekek Énekéhez (ford. Waldapfel Imre); Kardos Tibor: Mátyás udvara és a krakkói platonisták; Bóka László: Népség–katonaság Budapesten; Mátrai László: Parainézis egy fiatal tudóshoz (Keserű Mihály álnéven); Gál István: A Virtuális Középeurópa

II. (1935)

Bóka László: Magyarország dicsérete [versek]; Révész András: Bartók Béla útja; Lükő Gábor: Bartók Béla és a keletközépeurópai zenefolklore; Óda Magyarország termékenységéről (ford. Geréb László); Mátrai László: Humanizmus és romantika; Kardos Tibor: Reneszánsz királyfiak neveltetése; Faragó László: A harmadik humanizmus és a Harmadik Birodalom (Humanisztikus hagyomány és humanitás-eszmény; A Harmadik Birodalom humanizmusa); Kerecsényi Dezső: Oláh Miklós; [Kardos Tibor]: Tudományos illemtan fiatalok számára (Keserű Mihály álnéven); Gál István: Globus Intellectualis

III. (1935)

Bóka László: Itt ország épül [vers]; Cs. Szabó László.: Búcsú a vándorévektől; Halász Gábor: Horatius Noster; Adolf Meschendörfer: Erdélyi elégia (ford. Dsida Jenő); Gáldi László: A román irodalomtörténet tájrajzi problémái; Sziklay László: A szlovák romantika pánszláv jellege; Révész András: Kodály Zoltán munkája; Kardos Tibor: Horváth János Magyar Humanizmusa; Bóka László: Gombocz Zoltán; Benedek András: Új francia idealista filozófia. Louis Lavelle rendszere; Oláh Miklós: Válasz Kálnai Imre levelére, 1536 (ford. Geréb László); Bóka László: Korszak és nemzedék; Mátrai László: Magyar újromantika; Gál István: Humanizmus és magyar néptudomány; Bóka László: A magyar glóbus tengelyével [versek]; Bóka László: Háborús levél írókhoz (Keserű Mihály álnéven); Nagy Tibor: Új, középeurópai humanizmus; Gál István: Apollo, vagy a középeurópai humanizmus kísérlete

IV. (1936)

Szabó László, Cs.: Kárpát kebelében; Bartók Béla: Népzenegyűjtés; Bóka László: Beteg századokért lakolva; Győry János: Középkori szerelem; Benedek András: A francia szellemesség a XVIII. Században; Kardos Tibor: Horatius Pannoniában; Révész András: Beöthy László pesti arszlán; Gáldi László: Eminescu és Középeurópa; Rudolf Uhlár: Ady a szlovák irodalomban (ford. Sziklay László); Sziklay László: A mai szlovák folyóiratirodalom

V. (1936)

Thomas Mann: Európa és a humanizmus (ford. Faragó László); Thienemann Tivadar: Erasmus; Márai Sándor: Humanizmus; Szvatkó Pál: Csehek és magyarok; Halász Gábor: A humanista hadvezér; Révay József: A „nemzeti kisebbség” problematikájához; Sárkány Oszkár: Magyarok Prágában, 1773–1849; Illés Endre: Csáth Géza; Hevesi András: Krúdy Gyula; Bóka László: Új magyar történetfilozófia; Prohászka Lajos: A vándor és a bujdosó; Gáldi László: Az erdélyi román irodalmiság történetéért; Darvas János: Csehszlovákiai kisebbségi zsargon; Bóka László: Az értelem dicsérete

VI. (1937)

Babits Mihály: A humanizmus és korunk; Szabó László, Cs.: Egy óra Erasmusnál. Londoni útibeszámoló; Káldor György: Weimar emlékezete; Passuth László: Esztergomi Symposium. Valéry, Madariaga, Huizinga; Csiszár Béla. A dunai együttműködés kísérletei. A Tardieu-tervtől a Hodzsa-tervig; Genthon István: Magyar műkincsek Csehországban; Deér József: A magyarság és a cseh nemzeti ideológia; Bóka László: Ady és Szekfű; Gogolák Lajos: Babits Mihály magyar szerepe és az európai irodalom; Ortutay Gyula: Illyés Gyula példája. A A puszták népe; Puskás Lajos: Európai humanitás

VII. (1938)

Thienemann Tivadar: Klasszicizmus; Reményi József: Amerikai humanizmus; Dési Frigyes: Mithosz és tudomány; Rónai András: A dunai megegyezés lehetőségei; Lengyel Tamás: A magyar emigráció és a nemzetiségek Világos után; Sárkány Oszkár: A fiatal Palacký; Csiszár Béla: A Balkán-külpolitika új útjai és Középeurópa; Kázmér Ernő: A belgrádi Balkán-Intézet; Kovács Endre: Az újabb cseh líra; Sárkány Oszkár: Szlovák elbeszélők; Gáldi László: Román drámaírók; In memoriam Masaryk. Ferdinand Peroutka: Egy cseh társadalomkritikus nekrológja; Szvatkó Pál: A magyar tanulság; Passuth László: Unamuno; Bóka László: Kosztolányi Dezső; Gál István: Babits új esszéi; Gál István: Cs. Szabó László könyvei; Szerb Antal: Kerényi Károly Apollón-könyve; Makkai László: Váczy Péter Középkori Egyetemes Története; Sőtér István: Gyergyai Albert: A mai francia regény; Kósa János: Illyés Gyula Petőfije; Reitzer Béla: Szociográfia és parasztkérdés. Ortutay Gyula új könyveihez

VIII. (1938)

Illyés Gyula: Szellemi fajkutatás; Szvatkó Pál: Indogermán magyarok; Halász Gábor: Külföldjáró magyarok; Ferdinandy Mihály: Középeurópa kezdetei; Csabai István: A Végvári Vitéz és a Magyar Humanista. A magyarság végvári hivatástudata; Sárkány Oszkár: A magyar irodalmi romantika cseh visszhangja; Hadrovics László: A magyar sors a régi horvát költészetben; Faragó László: Prohászka Lajos pedagógiája; Szalatnai Rezső: magyar kultúrhatások Csehországban. Sárkány Oszkár tanulmányához; Dési Frigyes: Humanizmus és természettudomány. A modern fizikai világkép és az ember. Faragó László természetfilozófiai tanulmányához

IX. (1939)

Kodály Zoltán: Mi a magyar a zenében?; Szabó László, Cs.: Latin Európa; Márai Sándor: Érzékeny Magyarország; Dési Frigyes: Humanizmus mint erkölcsi felelősség; Ferdinandy Mihály: Szent István és Középeurópa; Passuth László: A Balkán határai; Gáldi László: A balkáni filológia mai állása és magyar feladatai; Csapláros István: Lengyel sors- és nemzettudat a magyar irodalomban; Kázmér Ernő: A jugoszláv sajtó; Farkas István, Sági: A mai szlovák irodalom; Sárkány Oszkár: Románia az újabb magyar történetírásban

X. (1939)

Zolnai Béla: A „néma” nemzet; Reményi József: Amerikai gondolkodók; Reök Iván: Az új fizikai világkép és a modern orvostudomány; Veres Péter: Indogermán polgárság és magyar parasztság; Kardos Tibor: Dalmácia, a magyar humanizmus kapuja; Pukánszky Béla: Pozsony történeti szerepe; Passuth László: Az örök Sáros; Waldapfel József: Krakkó szerepe a magyar művelődésben; Lakatos István: A román népzene és a román népzenei gyűjtemények; Gáldi László: Kölcsey és Eminescu sztoicizmusa; Móritz György: A római Keleteurópai Intézet működése; Geréb László: A magyarországi latin irodalom recepciójáért; Kovács Endre: A szlovák irodalomkritika problémái

Irodalom

• Apollo. Középeurópai humanista folyóirat. Szerkesztette Gál István 1934-1939. Hasonmás kiadás. Argumentum Kiadó, Budapest, 2001. (I. kötet I-IV. szám., II. kötet V-X. szám, III. kötet Dokumentumok)
• Mészáros Andor: Apollo, a közép-európai megbékélés magyar kísérlete.
• Feitl István: Apollo – a fiatal értelmiség útkeresése a harmincas években. Egyenlítő, 2010. 1. sz.