Aphia minuta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Aphia minuta
Aphia minuta Olaszország vizeiben
Aphia minuta Olaszország vizeiben
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Öregrend: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei)
Család: Gébfélék (Gobiidae)
Alcsalád: Gobiinae
Cuvier, 1816
Nem: Aphia
(Risso, 1827)
Faj: A. minuta
Tudományos név
Aphia minuta
(Risso, 1810)
Szinonimák
  • Aphia meridionalis Risso, 1827
  • Aphya minuta (Risso, 1810)
  • Aphya pellucida (Nardo, 1824)
  • Argentina aphia Rafinesque, 1810
  • Atherina minuta Risso, 1810
  • Brachyochirus aphya Bonaparte, 1846
  • Brachyochirus pellucidus (Nardo, 1824)
  • Gobius albus Parnell, 1831–37
  • Gobius pellucidus Kessler, 1859
  • Gobius pellucidus Nardo, 1824
  • Gobius stuvitzii Düben, 1845
  • Gobius stuwitzii Düben, 1845
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Aphia minuta témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aphia minuta témájú kategóriát.

Az Aphia minuta a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Gobiinae alcsaládjába tartozó faj.

Nemének egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Aphia minuta előfordulási területe az Atlanti-óceán keleti részén van, és a norvégiai Trondheimtól, egészen Marokkóig tart. A következő tengerekben is megtalálható: Norvég-, Északi-, Földközi-, Fekete- és Azovi-tenger.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a hal legfeljebb 7,9 centiméter hosszú. 26-28 csigolyája van. Hátúszóján 4-6 tüske látható. A hím hát- és farok alatti úszói hosszabbak, mint a nőstényé. Teste áttetsző, kisebb-nagyobb vöröses árnyalattal. Fején és mellúszóinak tövében kromatofórák vannak.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy elterjedése miatt az Aphia minuta egyben mérsékelt övi és szubtrópusi hal is. Sós- és brakkvízben egyaránt megél. A nyílt vizeket kedveli, ahol a hőmérséklet 13-16 Celsius-fok között van. 97 méter mélyre is lemerülhet, azonban általában 5-80 méteres mélységben tartózkodik. A tengerpartok közelében és a folyótorkolatokban is fellelhető, ahol a homokos vagy vízinövényzettel benőtt aljzaton ül. Állati planktonnal táplálkozik, főleg evezőlábú rákokkal (Copepoda) és Mysidaelárvákkal.

Legfeljebb 1 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ívási időszaka nyáron van. Körtealakú ikráit üres kagylóhéjakba rakja le. Ívás után mindkét szülő elpusztul.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Aphia minutának van ipari halászata.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]