Apaj
| Apaj | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség | Ráckevei | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Novák Pál[1] | ||
| Irányítószám | 2345 | ||
| Körzethívószám | 24 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1249 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 17,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 71,04 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Apaj
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Apaj
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
Apaj község Pest megyében, a Ráckevei kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában, Budapesttől 50 km távolságban fekszik, az 51-es út közelében. A Budapest–Kelebia-vasútvonal Dömsöd állomása a település mellett található.
A Ráckevei-Duna a településtől 8 kilométerre folyik.
[szerkesztés] Története
Első okleveles említése 1291-ből származik,Opoy néven. Egy ideig királynői birtok, majd a Margit-szigeti apácák tulajdonába került, de volt – többek között – a Balassa család birtokában is. A 15. században két településrészből állt, Alsóapajból és Felsőapajból. A török hódoltság idején elpusztult és csak a 19. század során népesült be újra. Akkori neve Apajpuszta volt. 1945 után uradalmi központ jellege megszűnt, közigazgatásilag Dömsödhöz tartozott. 1985-ben önálló községgé vált, köszönhetően A Kiskunsági Állami Gazdaság fejlődésének. 2008 - tól Dömsöd községgel körjegyzőséget hozott létre. Híres volt ló- és szarvasmarha-tenyésztéséről. Nemzetközi hírű versenyló-vérvonala mára a múlté. Jelentős a közelben élő túzokok állománya is.
1967 és 2006 között minden évben itt rendezték a Kiskunsági Pásztor és Lovasnapokat.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református templom, mely a Széchenyi-terv segítségével épült. 2005. április 24-én szentelték fel.
- Millenniumi park
- Felső-kiskunsági szikes puszta (a Kiskunsági Nemzeti Park része)
