Apáca (Brassó megye)
| Apáca (Apața) | |
| Az apácai vár maradványa | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Rang | község |
| Polgármester | Bölöni Gyula (PNL) |
| Körzethívószám | 0x68[1] |
| Népesség | |
| Népesség | 2995 fő (2002)[2] +/- |
| Magyar lakosság | 1220 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 54,29 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Apáca (románul Apața, németül Geist, latinul Monachalis, szászul Gist) falu Romániában Brassó megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Sepsiszentgyörgytől 22 km-re északnyugatra, Brassótól 35 km-re északra az Olt bal partján fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve egykori kolostorának lakóiról az apácákról származik.
Története [szerkesztés]
1460-ban Apáczija néven említik. A krónika szerint I. Lajos király alapította, mikor Hétfaluba székely határőröket telepített. Várát is ők építették, majd a török időkben megerősítették, valószínűleg a harcok során pusztult el. A falunak már a 14. században volt temploma, amely 1794-ben tűzvészben leégett. A falut a 17. században többször pusztította pestis, 1658-ban a tatárok dúlták fel. 1794-ben, 1822-ben és 1866-ban tűzvész pusztította. 1831-ben kolerajárvány volt. 1802-ben, 1806-ban és 1838-ban földrengés pusztított. 1910-ben 1930 lakosából 1561 magyar, 354 román, 11 német volt. 1992-ben társközségeivel együtt 2745 lakosából 1404 magyar, 747 román, 593 cigány és német volt.
Látnivalók [szerkesztés]
- Egykori várából ma már csak az öregtorony romjai láthatók csekély alapfalmaradványokkal a falu északi részén. Ettől északra régi alapfalak látszanak, a hagyomány szerint erődített kolostor romjai.
- Egykori apácakolostorának csekély maradványai a falu déli végén vannak.
- Mai evangélikus templomát 1804-ban építették.
- A Nagykőpatak völgyében található a korábban Hiúzliknak nevezett 1974-ben feltárt Apáczai Csere János barlang.
- A Persányi-hegységben található a Tolvajos cseppkőbarlang.
Híres szülöttei [szerkesztés]
- Itt született 1625. június 10-én Apáczai Csere János Erdély nagy pedagógusa, filózófiai iró, református teológus. A szülőháza helyén álló épületet emléktábla jelöli.
- Itt született 1893-ban Bartalis János költő is.
Források [szerkesztés]
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

