Antonio de Guevara

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Antonio de Guevara (Treceno, Álava tartomány, 1480. – Mondonedo, 1545.) spanyol író és történész volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Nemesi család sarja volt, apródként már fiatalon a királyi udvarba került. Katolikus Izabella halála után belépett a ferences rendbe, ahol hamarosan magas tisztségekbe emelték. 1523-ban V. Károly gyóntatója lett. A kasztíliai comunerók elleni harcában támogatta a királyt, akit elkísért tuniszi hadjáratába és később itáliai utazására is. Fanatikusan vallásos volt, elfoglalta Toledo és Valencia főinkvizítori székét, amely városokban komoly moriszkó és zsidó közösségek éltek. Később az andalúziai Guadix, élete végén pedig a galíciai Mondoñedo [[püspök]e volt.

[szerkesztés] Művei

Fő műve a Libro aureo del Emperador Marco Aurelio (Marcus Aurelius császár aranykönyve, 1529) volt, amely Libro llamado Relox de Principes (Fejedelmek útmutatójának nevezett könyv) címen is ismeretes. Valójában a Libro duo.. eredetileg csupán a mű első két fejezetének címe, amely a teljes művet egy évvel megelőzően jelent meg. Ebben szerepel néhány Marcus Aurelius római császárnak tulajdonított levél, a szerző, Guevara csupán egy régi kézirat fordítójaként tünteti fel -hamisan- magát. Céljaként jelölte meg „egy fejedelmek számára szolgáló útmutató szerkesztését, amely által az egész keresztény nép vezettessék”. Megismételt néhány, már a középkorban és a reneszánsz idején is ismert gondolatot, amely a keresztény fejedelem neveltetésével foglalkozik. A klasszikus források közül Marcus Aurelius maximáiból, Plutarkhosz erkölcsi értekezéseiből. Diogenész Laertioszból és Valerius Maximusból merít; a spanyol irodalomból pedig a Crónica de las fazañas de los filosófos (A filozófusok hőstetteinek krónikája) című szemelvénygyűjteményt használta. Felvetette kora égető kérdéseit, mint a háború és a béke problematikája, és az ember egyéni szabadságjogai is. Az értekezésben több történelmi tévedés, illetve anakronizmus is olvasható, de a szerző szempontjai tekintetében ez másodrangú. Értékes részei a műnek, amelyek aját, az udvarban, illetve a nép körében szerzett tapasztalatait tükrözik. E megfigyelések alapján jöttek létre a mű egyes alakjai, például az éhenkórász és nagyotmondó hidalg, akinek párját Gil Vicente komédiáiban találhatjuk meg, illetve az a dunai paraszt (villano del Danubio), aki voltaképp a megalázott amerikai indiánok panaszát mondja el a császárnak, s a ki később, a felvilágosodás idején népszerűvé vált „jó bennszülött” (bon sauvage) típusának előfutára volt. A könyvben megjelenik a santanderi szülőföld leírása is, amely pár évvel később külön könyv, a bukolikus irodalom régi hagyományait folytató, a romlott udvari és városi társadalomban csalódott egykorú társadalomnak az idealizált falusi élet iránti nosztalgiáját megszólaltató Monosprecio de Corte y alabanza de aldea (Az udvar megvetése és a falu dícsérete) című írás. A díszes, barokk retorikájú Libro dureo...-nak komoly hatása vol az egész 16. századi Európában, különösen nagy sikert aratott Angliában és Franciaországban.

[szerkesztés] Kiadások

[szerkesztés] Régi kiadások

  • Libro aureo de Marco Aurelio Feidelmeknec Serkentö Oraia, Guevarai Antaltól irattatot [...] magyarra tolmacslotta Pragay Andras
    Bártfa, Klösz Jakab, 1628
  • Horologium principium [...] ab [...] Emerico Csáky [...] dum praelectionibus [...] Leonardi a S. Joanne Nepomuceno […] positiones philosophiae universae propugnaret>br> Győr, Typis G.J. Streibig,1742
  • Epistolae et dissertationes omnes ab [...] Emerico Csáky, de Keresztszeg [...] oblatae, Pozsony, Typ. Royerianis, 1746
  • Epistolae ac dissertationes in quibus multa S.Scripturae loca explicantur [...] et tam publicae quam privatae rei adminnistrandae pro omni homini statu praecepta saluberrima traduntur
    Győr, Streibig József Nyomda, 1746
  • Horologium principum. Oblatum [...] a Antonio Neander dum e praelectionibus Ignatii Morocz [...] in [...] Academia Jaurini positiones pdhilosophiaeuniversae propugnaret>br> Győr, Streibig József Nyomda, 1757

[szerkesztés] Modern kiadások

  • Epístolas familiares
    Buenos Aires, Espasa-Calpe, 1946
  • Una Década de Césares, ed. by Joseph R. Jones
    Chapel Hill, University of North Carolina Press, 1966
  • Menosprecio de Corte y Albanza de Aldea ; Arte de Marear, ed. de Asunción Rallo Gruss
    Madrid, Catedra, 1984
  • Libro aureo de Marco Aurelio, 2. könyv. (magyar) Horologii principum, azaz Az fejedelmek órájának második könyve Graz, 1610, ford.: Draskovich János
    Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989
  • Libro aureo de Marco Aurelio (magyar) Horologii principum, azaz : Graz, 1610, ford.: Draskovich János
    Budapest, Pátria Nyomda, 1995

[szerkesztés] Forrás

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org/wiki/Antonio_de_Guevara"
Személyes eszközök