Antennarius commerson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Antennarius commerson
Antennarius commerson a londoni Természettudományi Múzeumban
Antennarius commerson a londoni Természettudományi Múzeumban
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Paracanthopterygii
Rend: Horgászhalalakúak (Lophiiformes)
Alrend: Antennarioidei
Család: Csáposhal-félék (Antennariidae)
Nem: Antennarius
Daudin, 1816
Faj: A. commerson
Tudományos név
Antennarius commerson
(Lacepède, 1798)
Szinonimák
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Antennarius commerson témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Antennarius commerson témájú kategóriát.

Az Antennarius commerson a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a horgászhalalakúak (Lophiiformes) rendjébe, ezen belül a csáposhal-félék (Antennariidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Antennarius commerson előfordulási területe a Vörös-tengerben, valamint az Indiai- és a Csendes-óceánban van. A Dél-afrikai Köztársaságtól kezdve, egészen Panamáig fellelhető. Elterjedésének északi határa Japán déli része és Hawaii, míg déli határa a Lord Howe-szigetcsoport és a Társaság-szigetek.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a hal legfeljebb 45 centiméter hosszú. Hátúszóján 3 tüske látható. A különböző példányok, változó színűek lehetnek. Míg egyesek vörösek vagy narancssárgák, más fajtársaik zöldek, barnák, vagy akár feketék. A homlokán vagy a feje tetején „csalibot” ül. Nemének az egyik legnagyobb faja.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trópusi, tengeri, fenéklakó halfaj, amely a korallzátonyok közelében él. 1-50 méteres mélységekben található meg, azonban a legtöbb példány 20 méter mélyen él. A lagúnákat és korallszirteket kedveli, ahol csalijával magához vonzza táplálékát, a nála kisebb halakat. A magányos állat a szivacsok (Porifera) között is jól érzi magát.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ikráit hosszúkás, szalagszerű, nyálkás váladékba rakja, amely szabadon lebeg a vízben.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ennek a halfajnak nincs halászati értéke.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]