Ante Starčević

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ante Starčević
Ante Starčević crop.jpg
Született 1823. május 23.
Žitnik (Gospić közelében)
Elhunyt 1896. február 28. (72 évesen)
Zágráb
Nemzetisége magyar
Foglalkozása politikus, publicista
Iskolái Pécsi Tudományegyetem

Ante Starčević, magyarosan: Starcsevics Antal (Žitnik (Gospić közelében), 1823. május 23.Zágráb, 1896. február 28.) horvát politikus és publicista. Kezdetben az illír mozgalom híve. Eugen Kvaternikkel a Jogpárt egyik megalapítója és programjának megfogalmazója. Jelmondata: „se Bécsnek, sem Pestnek”, azaz a horvátság egyik felé se igazodjon. A horvátok a "Nemzet Atyjaként" tisztelik. Karrierje folyamán egyre élesebb retorikát használt.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanult Klanjacban és Zágrábban. Mint növendékpapot Ožegović zenggi püspök a pesti központi papnevelőbe küldötte. A papi pályát otthagyván, 1848-ban Pesten bölcsészetdoktorrá avatták. A zágrábi jogakadémián a bölcsészet és történelem tanszékére pályázott és noha a vizsgálatot fényes sikerrel megállotta, Strossmayer püspök befolyására mellőzték, ami mély és maradandó elkeseredéssel töltötte el Strossmayer és a bécsi udvari párt ellenében, melynek az előbbi szóvivője volt. Ekkor, noha nem volt jogász, Schramm Lipót ügyvédi irodájába lépett és szabad idejét tanulással és politikai röpiratok irásával töltötte, melyben Ausztria, a szerbség és panszlavizmus ellen és a nagy-horvát eszme mellett elkeseredett harcot folytatott. 1861-ben Fiume vármegye főjegyzője lett és lapidáris irályban, nyers modorban írt politikai színezetű előterjesztései rendkívüli feltűnést keltettek. Mint a grobniki kerület országos képviselője Eugen Kvaternikhez a horvát jogi párt vezéréhez csatlakozott és csakhamar ezen párt vezére és lelke lett. 1861. június 26-án tartott nagyszabású beszédében e párt programjául azt hirdette: Horvátországot Magyarországgal csak a perszonálunió köti, másban mindenben szabad; Ausztriához semmi köze, azzal még a perszonálunió sem kapcsolja össze. Az országgyűlés befejeztével fiumei jelentései miatt izgatással vádolták és a zágrábi törvényszék főjegyzői hivatala elvesztésére és három havi fogságra itélte, melyet a szeptemvirális tábla egy hóra leszállított és ő a fogságot 1863-ban le is ülte. 1865-ben a zágrábi III. kerületet képviselte az országgyűlésen. 1878-ban fordulat állott be politikájában, mely a jogpárt irányára is befolyással volt: Oroszország és a panszlavizmus mellett nyilatkozott, ami a jogi pártot a Strossmayer-párttal közelebb hozta, de a régi ellenszenv, amely a két férfiú rohicsi találkozása után sem szűnt meg, az egyesülést meggátolta. 1878-ban a ludbregi kerületet képviselte; emlékezetes ezen országgyűlés David Starčevićnak Héderváry bánnal való afférja miatt.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1993-ban kiadott 1000 kunás bankjegyen az ő képe található.

Gyulai Pál 1889-ben írt Napirend című versében is megemlékezik a politikusról:

"Szakítunk a mult világgal,/ Széchenyivel és Deákkal/ S eszményképünk Starcsevics!"

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]