Antal János (plébános)

Antal János
Életrajzi adatok
Születési név	Antal János
Született	1945. október 23. Hugyag
Nemzetiség	magyar
Elhunyt	2009. január 7. (63 évesen) Budapest
Sírhely	Boldog Özséb-plébániatemplom
Munkássága
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus
Hivatal	békásmegyer-pünkösdfürdői plébános
Hivatali idő	1984–2009
Felszentelés	1970. március 7.
Elődje	nincs
Utódja	Kónya Attila
Díjak	Óbuda díszpolgára (2008); Köztársaság Elnökének Érdemérme (2007)

Antal János (Hugyag, 1945. október 23. – Budapest, 2009. január 7.) érseki tanácsos, címzetes prépost, esperes, a békásmegyer-pünkösdfürdői plébániatemplom alapító plébánosa.

Családja

Paraszti családban született a palócföldi Hugyagon Kapisztrán Szent János ünnepén. Egy nővére volt.

Tanulmányai

Középiskolás éveit az esztergomi ferenceseknél töltötte, itt is érettségizett. A papság gondolata már hatévesen is felmerült benne. Középiskolás végzősként az építészmérnöki pálya is megfordult a fejében, végül azonban a papi hivatás mellett döntött. Az Esztergomi Főegyházmegye kispapjaként folytatta tanulmányait a budapesti Központi Papnevelő Intézetben és a Hittudományi Akadémián.

Lelkipásztori munkássága

"Huszonkét évesen felvetődött a kérdés, hogy igazi mély hivatásom van-e, vagy az életkörülményeimből adódóan alakult eddig az életem. Mintegy kéthetes vívódás után a Bakáts téri templomban vált bizonyossá bennem, hogy papságra „ítéltettem”."

1970. március 7-én Szabó Imre esztergomi apostoli kormányzó, esztergomi segédpüspök szentelte pappá Balassagyarmaton. Papi jelmondatát Szent János evangélista I. apostoli leveléből választotta: "A szeretetben nincs félelem. (1Jn 4,18)" Első szolgálati helyéül káplánként Bernecebarátiba helyezték, ahová később 1982-ben már plébánosként helyezték vissza. 1972 és 1975 között Budaörsön, 1975 és 1976 között Szentendrén szolgált káplánként. Ezt követően 1981-ig a Budapest VIII. kerületi Jézus Szíve-templom templomigazgatója volt. Innen került vissza Bernecebarátiba egy évre rá, mivel az akkori rendszer nem nézte jó szemmel hívei - különösen a fiatalok - körében meglévő népszerűségét. Ez jellemezte egész, a rendszerváltozást megelőző helyzetét. Ő így vallott erről:

"Bernecebarátiban kezdtem a papi munkát, a fiatalokat össze tudtam fogni, fociztam is a falu csapatában. Túlságosan is népszerű voltam, ezért áthelyeztek Budaörsre. Itt is sok fiatallal kerültem kapcsolatba, ezért ismét áthelyeztek Szentendrére, ahol persze hasonló volt a tevékenységem, így kerültem a Mária utcai Jézus Szíve-templomba. Itt megint csak intenzív ifjúsági élet volt"

Templomépítő plébános

Lékai László esztergomi bíboros érsek, Magyarország prímása látva Antal Jánosnak a közösségszervezésben és az ifjúsági pasztorációban nyújtott érdemeit, őt szemelte ki az újonnan megalapítandó békásmegyer-pünkösdfürdői templom felépítésére, az új plébániai közösség megszervezésére. Az 1984 októberi alapkőletétel előtt egy héttel értesült róla, hogy övé lesz a feladat, hogy felügyelje és vezesse a II. világháborút követően első jogelőd nélküli templom alapítását és építését. Erre így emlékezett vissza: "A szentmisén meghirdettem, hogy az építkezéshez a hétvégén nyolcvan férfira van szükség. Egy már van is - és feltartottam a kezemet."

A templomot 1987-ben már Paskai László esztergomi érsek, Magyarország prímása szentelte fel a magyar pálos rendet megalapító Esztergomi Boldog Özséb tiszteletére. Antal János ezt követően haláláig szolgálta az itteni híveket. Kisegítő lelkészként a már nyugállományba vonult Sík Zoltán (†1997) majd Erdővégi András (sz. 1933) lett mellé helyezve a plébániára. Az eltelt időben igazi közösséget kovácsolt, a hívek szerint "A gyerekek nyelvén fantasztikusan tud[ott] beszélni", mások ugyanígy vélekedtek az idősekkel és a házasokkal való kapcsolatáról. 2002-től haláláig ő látta el a Szent Péter és Pálról elnevezett óbudai esperesi kerület esperesi feladatait is.

Halála és temetése

Élete vége felé gyakran betegeskedett, de híveihez mindvégig szívélyes volt. Jellegzetes és kellemes mély orgánuma volt. Az Óbuda TV által vele készített utolsó 2008. november 1-i interjúban is megmutatkozott közvetlen és kedélyes magatartása, de ezzel együtt bölcsessége is. "Az emberi értéket nem az adja meg, hogy mérhetőségben ki mennyi, hanem, hogy adottságai szerint törekszik-e a maximumra." - hangoztatta.

2009. január 6-ról 7-re éjjel hunyt el. Január 24-én helyezték örök nyugalomra az általa felépített templomban, az azt tervező Csaba László Ybl-díjas építészmérnök mellé. A gyászszertartást Udvardy György esztergom-budapesti segédpüspök tartotta. A gyászmisén megjelent Beer Miklós váci megyés püspök, valamint búcsúbeszédet mondott Tarlós István és Bús Balázs, a III. kerület volt és hivatalban lévő polgármestere. Mádl Ferenc volt államfő levélben fejezte ki részvétét, melyet felolvastak. Temetésén a megjelent nagyszámú gyászoló és emlékező résztvevő zsúfolásig megtöltötte a templomot. 2010-ben templomi nyughelyén emléktáblát helyeztek el tiszteletére.

Utódlása

Erdő Péter esztergom-budapesti bíboros érsek, Magyarország prímása a budapesti Szent István Bazilika káplánját, Kónya Attilát nevezte ki Antal János utódául a Boldog Özséb Plébánia élére. A nyugállományban lévő Erdővégi András továbbra is megmaradt kisegítőként Kónya mellett.

Kitüntetései, díjai

• érseki tanácsos (1987)
• címzetes prépost (1995)
• A Köztársaság Elnökének Érdemérme (2004) - Mádl Ferenc adta át templomépítői és közösségszervezői munkájáért.
• Óbuda díszpolgára (2008) - Templomépítői és közösségszervező munkájáért.

Külső hivatkozások

• Sági György: A békásmegyer-pünkösdfürdői Boldog Özséb-templom – az 1945 után épült első jogelőd nélküli templom rövid története (1984–2020). Újkor.hu, 2020. december 11.
• Boldog Özséb Plébánia: Antal János atya - [1]
• Apáti Miklós: A panelvilág hitterjesztője. Magyar Hírlap, 2009. augusztus 21. - [2]
• Spangel Péter: Egyházi és állami támogatást is kapott. Tizenöt éves a Boldog Özséb-templom. Új Ember, 2002. szeptember 22. - [3]