Anonim szerencsejátékosok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Névtelen Szerencsejátékosok (angolul Gamblers Anonymous, rövidítése G. A.) egy olyan közösség, mely szerencsejáték-függő embereknek próbál segíteni.

A közösség meghatározása saját magáról:

„A Névtelen Szerencsejátékosok olyan férfiak és nők közössége, akik megosztják egymással tapasztalataikat, erejüket és azon reményüket, hogy megoldhatják közös problémájukat és segíthetnek másoknak is felépülni a játékproblémából.

A közösséghez való tartozásnak az egyetlen feltétele: a vágy, a szerencsejátékok űzésének az abbahagyására. A GA tagság nem jár semmilyen díjjal, mi a saját hozzájárulásainkból tartjuk fenn magunkat.

A GA nem szövetkezik semmiféle szektával, felekezettel, politikai vagy gazdasági intézménnyel, nem kíván vitába bonyolódni, és nem támogat vagy ellenez semmiféle külső ügyet. Elsődleges célunk tartózkodni a szerencsejátékoktól, és más kényszeres szerencsejátékosoknak is segítséget nyújtani ebben.

A legtöbben vonakodtunk beismerni, hogy a szerencsejáték valóban problémát jelent a számunkra. Senki sem gondol szívesen arra, hogy különbözik a környezetében élőktől. Így nem csoda, hogy játékos pályafutásunkat meghatározta az a számtalan hiábavaló próbálkozás, amikor úgy akartunk játszani, mint a többi ember. Minden kényszeres szenvedélyes szerencsejátékos legnagyobb álma, hogy valamikor, valahogyan kontrollálni tudja majd a játékát. Ezen illúzió fenntartása számunkra megdöbbentően romboló hatású! Sokan a börtön kapuig, az őrület határáig, vagy akár a halálig ragaszkodnak hozzá.

Meg kellett tanulnunk beismerni, hogy kényszeres szenvedélyes szerencsejátékosok vagyunk. Ez az első lépés a felépülés útján. A játékkal kapcsolatban azt az ábrándot meg kellett semmisíteni, hogy olyanok vagyunk vagy olyanná, tudunk válni, mint a többi ember!

Mi elveszítettük a játékunk feletti kontroll képességét. Mi tudjuk, hogy nincs az az igazi szenvedélyes szerencsejátékos, aki valaha is visszanyerheti az uralmat a játéka felett. Mindannyiunknak voltak időszakaink, amikor úgy éreztük, hogy egy időre - rendszerint csak néhány lélegzetvételnyire - ismét "normálisan" tudjuk befolyásolni a játékot, de ezt követően ismét visszazuhantunk, amit azután sajnálatraméltó és átláthatatlan elkeseredés követett. Meggyőződésünk, hogy az olyan játékosok, mint mi egy progresszív betegségben szenvednek, amely az idő múlásával egyre rosszabbodik, és soha nem javul.

Azért tehát, hogy egy normális, boldog életet tudjunk élni, legjobb tudásunk szerint kell követnünk a GA elveit a mindennapi dolgainkban, életvitelünkben.”

A szerencsejáték társadalmi veszélyessége napjainkban egyre magasabb.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Névtelen Szerencsejátékosok Közössége két ember 1957 januárjában történt véletlen találkozásából indult ki. Ennek a két embernek leírhatatlanul kisiklott és nyomorúságos élete volt a szerencsejátékok miatt. Miután rendszeresen kezdtek találkozni, a hónapok múlásával egyikük sem tért vissza a szenvedélyéhez. Azt a következtetést vonták le beszélgetéseikből, hogy a visszaesés megelőzéséhez, bizonyos személyiségváltozásokra van szükség. Ahhoz, hogy ezt elérjék, azokat a spirituális elveket használták, mint az a sok ezer ember, aki felépült más szenvedélybetegségből. A spirituális szó jelen esetben azokat a legértékesebb emberi értékeket jelenti, mint a kedvesség, nagylelkűség, becsületesség és az alázatosság. Ezen kívül azért, hogy elérjék a teljes játékmentességet, úgy érezték életbevágóan fontos, hogy segítséget nyújtsanak más, kényszeres szenvedélyes szerencsejátékosoknak is, átadva a remény üzenetét. Egy prominens újságíró és TV kommentátor által nyújtott kedvező hírverésnek köszönhetően megtartották az első csoportos találkozót, 1957. szeptember 13-án, pénteken Los Angelesben, Kaliforniában. Azóta a Közösség állandóan növekszik, és a csoportok hatékonyan működnek világszerte.

Az addiktológia tudománya részletesebben ír a szerencsejátékoktól való függőségről.

Húsz kérdés

1. Játszottál-e már a munkaidőd vagy az iskola rovására?

2. Előfordult-e valaha, hogy a játék miatt boldogtalanná vált az otthoni életed?

3. Érintette-e már a jó híredet a játék?

4. Éreztél-e valaha lelkiismeret furdalást a játék után?

5. Játszottál-e valaha is azért, hogy pénzt szerezz az adósságaid visszafizetésére, vagy, anyagi nehézségeid rendezésére?

6. Gátolt-e a játék a törekvéseidben, és abban, hogy hatékony legyél?

7. Vesztés után érezted-e azt, hogy amilyen hamar csak lehet vissza kell menned visszanyerned, amit elvesztettél?

8. A nyerést követően éreztél-e erős vágyat arra, hogy minél előbb visszatérj, és még többet nyerj?

9. Gyakran előfordult-e veled az, hogy eljátszottad az utolsó fillérjeidet is?

10. Kértél-e már kölcsön a játék miatt?

11. Eladtál-e már bármit is a játék miatt?

12. Vonakodtál-e valaha, hogy a „játékra szánt pénzt” normális kiadásokra fordítsd?

13. Megtörtént-e, hogy a játék miatt elhanyagoltad önmagad vagy a családod?

14. Játszottál-e már hosszabb ideig, mint tervezted?

15. Játszottál-e valaha is azért, hogy így menekülj el az aggodalmaid és a gondjaid elől?

16. Elkövettél-e már törvénybeütköző dolgot vagy fontolóra vetted, már egy ilyen tett elkövetését, hogy így szerezz pénzt a játékra?

17. Okozott-e a játék alvásproblémát?

18. A veszekedések, csalódások vagy feszültségek arra késztetnek-e, hogy játssz?

19. Érezted-e már azt, hogy valamilyen jó szerencsét, egy-két óra játékkal kellene megünnepelned?

20. Gondoltál-e már öngyilkosságra, vagy arra, hogy tönkre mehetsz a játék következtében?

A legtöbb kényszeres szenvedélyes szerencsejátékos igennel fog felelni a kérdések közül legalább hétre.

Ki lehet G.A. tag?

Bárki, akinek a szerencsejáték problémát jelent, és rendelkezik a vággyal az abbahagyásra.

Hogy lehet tag valaki?

Úgy, hogy elmegy egy gyűlésre. A GA nem vezet nyilvántartást a tagokról. Nincs jelenléti ív. Nincs a tagokkal kapcsolatos adminisztráció. Nincs belépési és kilépési procedúra.


A betegségről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez egy progresszív betegség. Meggyógyulni ebből nem lehet, csupán csak a „tüneteket” lehet megszüntetni. A szenvedélyes, kényszeres szerencsejátékosoknak attól a pillanattól kezdve, hogy felismerték és elfogadták a betegségüket, onnantól kezdve életük végéig foglalkozniuk, kezelniük kell ezt a problémát. A cukorbetegséghez hasonlóan ezt sem szabad elhanyagolni.

Maga „kezelés” tulajdonképpen egy csoportterápia, ahol segítenek a szerencsejáték ellen küzdő tagok egymásnak végigcsinálni a tizenkét lépést, amelyet a Gamblers Anonymous szervezet ajánl.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gamblers Anonymous has several approved books used as standard literature in the group, these most popular five.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]