Animációs film
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Animáció 10 képkocka / másodperc sebességgel
Animáció 2 képkocka / másodperc sebességgel. Ennél a sebességnél kivehetőek az egyes képkockák.
Az animáció olyan filmkészítési technika, amely élettelen tárgyak (többnyire bábok) vagy rajzok, ábrák stb. „kockázásával” olyan illúziót kelt a nézőben, mintha az egymástól kis mértékben eltérő képkockák sorozatából összeálló történésben a szereplők megelevenednének vagy élnének. Az animációs filmeknek számos változata létezik, közvetlenül a filmre rajzolástól kezdve a homokkal rajzoláson át az élő szereplőkkel együtt játszó rajzfigurákig. Számítógép segítségével az animáció egyre közelebb jut a valós, életszerű lények reális mozgatásához, ugyanakkor szinte korlátlan fantáziájú háttereket lehet előállítani a virtuális ábrázoló eszközök, hang, kép, térhatás, sőt interaktivitás segítségével.
Az egymásután körülbelül 16 képkocka/másodperc vagy nagyobb sebességgel levetített animációs filmbetéteket szívesen használja a reklámszakma, az oktatás és a szórakoztatóipar.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Mozgó jelenségek állóképekkel történő rögzítésének korai próbálkozásaira már az őskőkori barlang rajzokon is találhatunk példákat, ahol állatok több egymást átfedő lábbal ábrázoltak.
A 19. században a fenakisztoszkóp, zoetróp és praxinoszkóp és a hasonló pörgetős füzetek voltak az első korai animációs eszközök melyek mozgást jelenítettek meg az egymást követő rajzokból technika segítségével - de az animáció nem fejlődött sokall tovább a mozgókép film felfedezéséig.
|
|
|
|
|
Az első animációs rajzfilmet a francia Émile Cohl készítette 1908-ban "Fantasmagorie" címmel. Az 1914-es "Gertie the Dinosaur" Winsor McCaytől volt az egyik első sikeres animációs film. Ezt tartják az első igazi képviselőjének a karakterközpontú animációnak (character animation).
Az 1930-as és 1960-as években nagy számban készültnek filmszínházakban bemutatott animációs filmek, melyek általában a játékfilmek előtt vetítettek. MGM, Disney, Paramount és a Warner Brothers voltak a legnagyobb 5-10 perces rajzfilm készítők.
1950-es években a televízió elterjedése csökkentette a mozik közönségét, az animációs film és a mozis animációs filmek száma is csökkenésnek indult. Manapság az animációs filmek nagy részben közvetlen televízióra készülnek.
[szerkesztés] Animációs film
Az animációs film, mint hangos rajzfilm a 20. század vívmánya. Benne emberi és más hangokat, zörejeket, zenét és képet kombinálnak, így modern kommunikációs eszköz. A művész az animációs filmben teljesen kibontakozhat, ha ő a rendezője, a rajzolója, az animátora és a vágója is a filmnek. A szerzőnek minden beállítást meg kell terveznie a rajzban. (storyboard)
Az animációs film alkotási folyamatában három kategória emelhető ki:
- képzőművészeti elemek: vonal, mező, tér, szín. Ezek az elemek statikusak és térbeliek is lehetnek.
- filmes elemek: rendezés, forgatás, vágás (montázs), hangosítás, zenei aláfestés. Ezek pedig dinamikusak és időbeliek.
- az első kettő kombinációja, ez kapcsolja őket össze, a képzőművészeti kifejezésmódból a kinematográfiába való átmenet.
[szerkesztés] Felosztás
Az animációs film olyan film, amelynek készítésekor a filmvászonra tervezett mozgássorozatot vagy cselekményt kockánként hozzák létre és veszik fel. Technika és képi világ szerint lehet:
- „film” (natúr),
- rajzfilm,
- bábfilm,
- gyurmafilm,
- árnyfilm,
- kollázsfilm,
- homok- vagy szénporfilm,
- festményfilm,
- fotóanimáció,
- tárgymozgatás,
- számítógépes animáció (két- és háromdimenziós),
- flash animáció,
- trükkfilm,
- pixilláció,
- stop-motion animáció,
- papírkivágás,
- legó- vagy brickfilm,
- megmozdított vonalrajz,
- fény animáció,
- tű animáció,
- gombostűfejes animáció,
- emulzióra karcolt animáció,
- félplasztikus animáció
- por animáció,
- agyag animáció,
- tészta animáció,,
- paint animáció,
- word animáció,
- paint brush animáció,
- art studio animáció,
- homokszórás,
- filmrelief,
- „vegyes technika”
A rajzfilm olyan rajzok fényképészeti reprodukálása, amikhez különböző technikákkal mozgást és hangot illesztenek. Az ötletet a rajz és filmkamera segítségével valósítják meg. A művész megrajzolja a cselekmény színterét, és szereplőit mozgás közben. Ahhoz, hogy a mozgás láthatóvá váljon, egy 24 rajzból álló sorozatot kell készíteni úgy, hogy minden következő rajzon a mozdulat másik mozzanata látszódjon. Ezután minden egyes rajzot kamerával rögzítenek, s így lesz a 24 rajzból valamilyen mozgás egy másodpercre. Míg a játékfilm és a dokumentumfilm készítője a valós térből rögzít élő mozgást, a rajzfilm szerzője rajzolja a teret és a mozgást is.
Az animációs film, mint hangos rajzfilm a 20. század vívmánya. Benne emberi és más hangokat, zörejeket, zenét és képet kombinálnak, így modern kommunikációs eszköz. A művész az animációs filmben teljesen kibontakozhat, hiszen általában ő a rendezője, a rajzolója, az animátora és a vágója is a filmnek. A szerzőnek minden képkockát meg kell rendeznie a rajz által, s a film több kockája ad egy- egy jelenetet, azaz a sok-sok rajz lehel bele életet.
Az animációs film alkotási folyamatában három kategória emelhető ki:
- képzőművészeti elemek: vonal, mező, tér, szín. Ezek az elemek statikusak és térbeliek.
- filmes elemek: rendezés, forgatás, vágás (montázs), hangosítás, zenei aláfestés. Ezek pedig dinamikusak és időbeliek.
- az első kettő kombinációja, ez kapcsolja őket össze, a képzőművészeti kifejezésmódból a kinematográfiába való átmenet.
Művészeti és technológiai folyamat egysége. Fázisai a következők: a téma, a cselekmény szereplőinek (rajz révén helyezkednek el a háttérben) és környezetének kiválasztása. Ezután következik a filmvázlat és a forgatókönyv kidolgozása. A forgatás megkezdése előtti utolsó fázis a kartonok elkészítése celltechnikával. A technika az áttetsző acetátlapokról, az ún. cellről kapta a nevét. Velük elkerülhetővé válik az újrarajzolás, a cell állókép marad, s csak a külön cellre rajzolt változó részeket váltogatják. Egy egy látványt ceruzával vagy tussal rajzolnak meg részletenként legfeljebb négy szalagra. A rajzokat ezután akriltartalmú festékkel festik, mégpedig a cell hátoldalán, majd a festéket vegyszeresen rögzítik, és a szalagokat csak a szélükön fogják meg. Amikor készek a rajzok, a celleket vízfestékkel a háttérbe helyezik. Ilyenkor rögzítőkapcsokat használnak, melyek beleillenek a szalag lyukaiba. Ez biztosítja a pontos fedést. Az árnyékok elkerülése miatt üveglappal szorítják le őket.
Az alakok mozgása a következőképpen oldható meg: meghatároznak négy jellegzetes helyzetet, s ezek közé berajzolják a mozgás fázisait, amelyek ciklusokat alkotnak. A jól kidolgozott mozdulatsort cellekre rajzolják 1-től 4-ig. Másodpercenként 18 kép készül. Ha a mozgás fél másodpercig kell hogy tartson, akkor 9 képkockára van szükségünk. Minden képkockát külön fényképeznek. A mozdulatok azzal lassíthatók, vagy gyorsíthatók, ha eltérő számú képkockát fényképeznek. Ha a cselekmény lassúbb, akkor a kép közötti helyzeteltérés is kisebb. Gyorsaság illúziója úgy is elérhető, ha a formát eltorzítjuk, megnyújtjuk a mozgás irányába, vagy ha porfelhőt, felcsapódó vizet, párhuzamos vonalakat, elmosódó alakokat festünk.
Könnyen ábrázolható metamorfózis (egy forma mássá alakulása), ha néhány filmkockaként váltogatjuk a rajzokat. A rajzfilm forgatásához asztalra, rögzített kamerára, fényre és cell- lapokra van szükségünk. A celleket keretbe, celltartóba helyezik, és rögzítik. Ezután fénymérővel kimérik a fényt, amitől az exponálás függ. Szem előtt kell tartani azt is, hogy egy-egy kép előtt mekkora a gyújtótávolság, ami az objektív körüli fehér szalaggal ellenőrizhető. Hogy a szűrés vagy bővítés egyenletes legyen, a távolságokat azonos részekre kell osztani, és minden egyes részre egy, kettő, vagy három képet felvinni. A tájképet balról jobbra kell felvenni, s ez úgy érhető el, ha a tájkép rajzát ellenkező irányba mozgatjuk. Az animációs filmszalagra könnyen rávihető a hang. A hangosítás előtt tagolni kell a szöveget, s ha beszédet kell felvenni, ki kell jelölni a magán-és mássalhangzók ejtésének megfelelő szájállásokat. A szájat az egyik, a fejet a másik cellre kell rajzolni.
Az animációs film kamera nélkül is elkészíthető, ha a rajzok közvetlenül nem exponált filmszalagra kerülnek. A rajzot éles tollal a filmszalag fényérzékeny rétegére (emulzió) kerülnek. Vannak olyan szalagok is, amikre színes tussal rajzolhatunk.
[szerkesztés] A rajzfilm Magyarországon
A harmincas évektől kezdve sok animációs film (főleg reklám) került ki Halász János és Macskássy Gyula keze alól, míg végül a háború után, 1951-ben készült el A kiskakas gyémánt félkrajcárja című alkotás Macskássy irányításával, amit ma az első magyar rajz-játékfilmként ismerünk.
Az ötvenes évek végén megalakult Pannónia Filmstúdióban számos, nemzetközi díjat is nyert alkotás készült, mint a Ceruza és radír vagy A pirospöttyös labda (ez utóbbi a gyermekfesztivál pálmáját hozta el Velencéből).
A hatvanas években indultak a mai nézőnek is ismerős sorozatok, mint a Gusztáv (több mint száz epizód készült belőle, a világ számos országában vetítették, sőt vetítik ma is), vagy a '68-ban indult Mézga család. Ezek már a televízió térhódítását jelzik, csakúgy, mint Jankovics Marcell népszerű sorozata, a Magyar népmesék, vagy a Frakk, a macskák réme és a Kérem a következőt! (Nepp József munkája). A fölsorolt filmek mind-mind népszerűek lettek itthon csakúgy, mint külföldön, ami nem utolsósorban a fantáziadús képi világnak, és a fanyar, mindenhol érvényes humornak köszönhető.
A sok sorozat és rövidfilm után 1973-ban készülhetett el az első egész estés magyar rajzfilm, a János vitéz, Jankovics Marcell alkotása. A másik korabeli siker a Lúdas Matyi volt, kevés filmet láttak annyian nálunk, mint Dargay Attila alkotását. A hetvenes-nyolcvanas években sok fesztiváldíjat nyert rövidfilm mellett (például Ternovszky Béla: Modern edzésmódszerek, és az 1981-ben Oscar-t kapott A légy, Rófusz Ferenc animációja) több, mint 20 egész estés film készült. Csak néhány a méltán sikeres művek közül: Vuk és Szaffi (Dargay Attila), Háry János (Richly Zsolt), Hófehér (Nepp József), Macskafogó (Ternovszky Béla), vagy a francia partnerrel készült Az idő urai.
A kilencvenes években az átszervezések és természetesen a pénzhiány miatt már nagyon kevés rajzfilm készült, több kis stúdió próbálja (sokszor nemzetközi koprodukciók segítségével) életben tartani az animációs művészetet Magyarországon.
Fontos megjegyezni, hogy az animációnak számos más területe van a rajzfilmen kívül, és ezek a technikák gyakran keverednek; a kilencvenes évektől pedig a számítógép jelentette segítség jelentősen átalakította a filmkészítés technikáját – ez látszik például a 2004-es Nyócker című filmen.
2007-ben megjelent az első magyar, egész estés, 3D animációs rajzfilm, az Egon & Dönci, amellyel az alkotók még egy téren elsőként szerepeltek, mégpedig ingyenesen letölthetővé tették az egész filmet a weboldalukon, a filmzenével együtt.
[szerkesztés] Neves magyar animációs filmesek
[szerkesztés] Lásd még
- Japán animáció: anime
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- Híradó A híradó tudósítása a lengyelországi animációs fesztiválról
- Volt egyszer egy Pannónia Bartók István – Emlékek a magyar animációról
- Fizikai jelenségek animációja
- Sejtbiológiai animációk
- Az animáció története
- PowerPoint Heaven – The Power to Animate Contains tutorials on creating animations for PowerPoint Presentations.
