Anhur

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anhur[1]
ini&n H Hr
r
t
N31
G7

Anhur (ỉn-ḥr.t, görögösen Onurisz) ókori egyiptomi istenség. A háború és vadászat ősi istene, szülőhelye Felső-Egyiptom, közel Abüdoszhoz. Nevének jelentése: „Aki elhozza a Távollevőt”. Ez abból a mítoszból eredhet, amelyikben visszahozza Núbiából „a Nap szemét”; ezt a titulust több istennő is viseli, Anhur esetében Mehit oroszlánistennőről van szó, aki ezután a felesége lesz. A történet hasonlóságot mutat azzal, amikor Su visszahozza hitvesét, Tefnutot Núbiából, de Anhur neve azt mutatja, az övé lehetett az eredeti.[2] (Lásd még: Napszem-mítosz.)

Anhur eléggé összetett istenség, tollai Montuval, Szopduval és Hórusszal hozzák összefüggésbe, Suval pedig gyakran egylényegűnek gondolták. Anhurt Ré fiának is hívták. A görögök saját hadistenükkel, Arésszal tartották azonosnak. A rómaiak is tisztelték, Tiberius császárt Kom Ombóban Anhur jellemzőivel ábrázolják.[2]

Ikonográfiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anhur, Ozirisz és Izisz egy sztélén, melyen boráldozatot ábrázoltak

Legtöbbször szakállas emberként ábrázolták, vagy lándzsával, amit mindkét kezével fog, vagy egyik kezében felemelt lándzsával, a másikban kötéllel, amivel elfogja oroszlánforma feleségét. Rövid parókát visel, rajta ureuszt és két vagy négy tollat.[2]

Kultusza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti kultuszközpontja a felső-egyiptomi Abüdosz mellett, Thiszben volt, később a alsó-egyiptomi Szebennütoszban, ahol vagy egymagában, vagy Su egy aspektusaként tisztelték. Itt álló templomát Anhur-Su tiszteletére építtette fel II. Nektanebó. Amulettjei időnként előkerülnek későkori temetkezésekből.[2]

Ismert főpapjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. szerk.: Erman, Adolf & Grapow, Hermann: Wörterbuch der Aegyptischen Sprache., Im Auftrage der Deutschen Akademien (óegyiptomi és német nyelven), Berlin: Akademie Verlag (1971)  , I., p.91
  2. ^ a b c d Richard Wilkinson: The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. London, Thames and Hudson, 2003. ISBN 978-0500051207, p.118
  3. Topographical Bibliography Vol VIII, retrieved from Griffith Institute website May 2010
  4. ^ a b c Kitchen, K.A., Rammeside Inscriptions, Translated & Annotated, Translations, Volume III, Blackwell Publishers, 1996
  5. ^ a b c Porter and Moss Topographical Bibliography; Volume V Upper Egypt Griffith Institute