Anglofríz nyelvváltozás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az anglofríz vagy ingveon nyelvváltozás egy összetett, hangtani, alaktani és szókincsbeli változás, amely a nyugati germán nyelvcsalád néhány dialektusában, az óangol, ófríz és ószász nyelvekben, a mai angol és fríz nyelvek őseiben ment végbe az i. sz. első évezred első felében.

Hangtani változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nazálisok kiesése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha egy szóban egy magánhangzót egy nazális mássalhangzó (m, n), majd egy réshang követett − tehát az eredeti -ns-, -mf- és -nþ- hangkapcsolatokról van szó −, a nazális kiesett, a magánhangzó pedig (a szótag hosszát megtartandó) megnyúlt..

germán angol nyugati fríz keleti fríz holland alnémet német magyar
uns us ús uus ons us, uns uns minket
tanþ- tooth tosk tusk tand Tähn Zahn fog
anþara- other oare uur ander anner ander másik
fimf five fiif fieuw vijf fiev, fief fünf öt
samft- soft sêft zacht sacht sanft enyhe
gans- goose goes gous gans Goos Gans lúd

Mint a táblázatból látszik, a holland nyelv következetlen; egyes szavakban követi a szabályt, másokban nem. Ennek az a magyarázata, hogy a holland irodalmi nyelv több különböző nyelvjárásból jött létre, amelyek közül nem mindegyiket érintette a hangváltás. Egyes északi német nyelvjárások őrzik az ószász szavakat, amelyek némelyike innen a standard németbe is bekerült. Ez az oka, hogy a modern irodalmi németben is akad egy-egy olyan szó, amely anglofríz vonásokat mutat: a sanft mellett a németben él a sacht szó is, mindkettő enyhét jelent.

A nazálisok kiesésének a következménye, hogy a mai angolban nagyon ritka az -nth végződés; a kevés létező példa újabb fejlemény, melyek a nyelvváltozás lezárulása után jöttek létre.

  • month (hónap) − Az óangolban még monaþ volt (vö. német Monat); a közbenső magánhangzó miatt nem működött a szabály.
  • tenth (tizedik) − Neologizmus a középangol nyelvben. A germán *tehunþ- eredetileg követve a szabályt az óangolban tēoþa lett (modern angol tithe), de a ten (tíz) tőszámnév analógiájára a középangolban létrejött a szabályosan képzett tenth sorszámnév.
  • plinth (talapzat) − Görög jövevényszó a modern angolban (πλίνθος).

G > J és K > CS hangváltozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi két hangváltás csak az angol és a fríz nyelvekben mutatkozik meg, az ószász és más alnémet dialektusok érintetlenek maradtak.

német holland fríz angol magyar
Gestern gisteren juster yesterday tegnap
Garn garen jern yarn fonal
Regen regen rein rain eső
Tag dag dei day nap
Weg weg wei way út
gelten gelden jilde yield terem, ér valamit
vergessen vergeten ferjitte forget elfelejt
német holland fríz angol magyar
Kirche kerk tsjerke church templom
Käse kaas tsiis cheese sajt
Kaff kaf tsjêf chaff pelyva
(er)reichen (be)reiken reitsje reach elér
Kerl kerel tsjirl churl fickó
Kessel ketel tsjettel kettle üst
gebrochen gebroken brutsen broken1 törött
strecken strekken strekke stretch nyújt
stechen stekken/stikken stekke stitch szúr

1 vö. angol breach (törés)

A zárt magánhangzók nyíltabbá válása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eredeti u hang az anglofríz nyelvekben előbb e-vé, majd némelyik szóban (főleg a fríz nyelvben) további nyíltabbá válással i-vé alakult.

német holland fríz angol nyugat-flamand magyar
Pfütze put pet pit pit gödör
dünn dun tin thin dinne vékony
Rücke rug rêge ridge rik, rugge hegygerinc
Brücke brug brêge bridge (néha) brigge híd
Mücke mug mich midge mizje (elavult) szúnyog
Knüppel knuppel kneppel knippel (elavult) bot

Nyelvszerkezeti változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az anglofríz nyelvekben alaktanában közös, hogy a tárgy- és részes eset összeolvadt (a modern angolban pedig teljesen összeolvadtak az esetek), illetve az, hogy az igék személyragos alakjai a többes szám mindhárom személyében azonosak, ellentétben például a némettel.

német holland fríz angol magyar
wir haben wij hebben wy hawwe we have nekünk van
ihr habt jullie hebben jim hawwe you (all) have nektek van
sie haben zij hebben hja hawwe they have nekik van

Mint látjuk, a holland is azonos alakokat mutat a három személyben, de a második személy újkeletű analogizmus a régiesebb, ma már ritkán használt jullie hebt alakkal szemben (egyébként a jullie névmás is viszonylag új fejlemény).

Az modern angol alaktana tovább egyszerűsödött, az egyes szám harmadik személyű he/she/it (és a régies második személyű thou) kivételével minden névmáshoz azonos alak járul.

A visszaható névmás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az össze többi nyugati germán nyelvvel ellentétben az anglofríz nyelvekben ismeretlen a harmadik személyű visszaható névmás; funkcióját a személyes névmások tárgyesete látja el kiegészülve egy visszaható szócskával. Míg a német Er wascht sich és Er wascht ihn mondatok (vagy a holland Hij wast zich, Hij wast hem) egészen mást jelentenek (az előbbi: mosakszik, az utóbbi: mossa őt), a fríz Hy wasket him mindkettőt jelentheti. Ezért az egyértelműség kedvéért a névmáshoz gyakran hozzátoldják a -sels szócskát: Hy wasket himsels (mosakszik). Ugyanez a helyzet az angolban, itt a -self szócska kötelezően hozzáadódik a névmáshoz: He washes himself.

személy angol fríz holland német
E/3, hímnem himself him(sels) zich sich
E/3, nőnem herself har(sels)
T/3 themselves har(sels)
személytelen oneself jin(sels)

Szókincsbeli változás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

német holland fríz angol nyugat-flamand magyar
Stier stier bolle bull bul bika
Schlange slang Slange snake snaake kígyó
Schlüssel sleutel kaai key sleutr kulcs
süss zoet swiet sweet zoëte édes
nass nat wiet wet nat nedves

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ingvaeonic nasal spirant law című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben az Ingveonismen című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.