Anglofríz nyelvváltozás

Az anglofríz vagy ingveon nyelvváltozás egy összetett, hangtani, alaktani és szókincsbeli változás, amely a nyugati germán nyelvcsalád néhány dialektusában, az óangol, ófríz és ószász nyelvekben, a mai angol és fríz nyelvek őseiben ment végbe az i. sz. első évezred első felében.

Hangtani változások

A nazálisok kiesése

Ha egy szóban egy magánhangzót egy nazális mássalhangzó (m, n), majd egy réshang követett − tehát az eredeti -ns-, -mf- és -nþ- hangkapcsolatokról van szó −, a nazális kiesett, a magánhangzó pedig (a szótag hosszát megtartandó) megnyúlt..

germán	angol	nyugati fríz	keleti fríz	holland	alnémet	német	magyar
uns	us	ús	uus	ons	onns	uns	minket
tanþ-	tooth	tosk	Tusk	tand	Tähn	Zahn	fog
anþara-	other	oare	uur	ander	aundra	ander	másik
fimf	five	fiif	fieuw	vijf	fiev, fief	fünf	öt
samft-	soft	sêft	sachtsinnich	zacht	sacht	sanft	enyhe
gans-	goose	goes	Gous	gans	Gauns	Gans	lúd

Mint a táblázatból látszik, a holland nyelv következetlen; egyes szavakban követi a szabályt, másokban nem. Ennek az a magyarázata, hogy a holland irodalmi nyelv több különböző nyelvjárásból jött létre, amelyek közül nem mindegyiket érintette a hangváltás. Egyes északi német nyelvjárások őrzik az ószász szavakat, amelyek némelyike innen a standard németbe is bekerült. Ez az oka, hogy a modern irodalmi németben is akad egy-egy olyan szó, amely anglofríz vonásokat mutat: a sanft mellett a németben él a sacht szó is, mindkettő enyhét jelent.

A nazálisok kiesésének a következménye, hogy a mai angolban nagyon ritka az -nth végződés; a kevés létező példa újabb fejlemény, melyek a nyelvváltozás lezárulása után jöttek létre.

• month (hónap) − Az óangolban még monaþ volt (vö. német Monat); a közbenső magánhangzó miatt nem működött a szabály.
• tenth (tizedik) − Neologizmus a középangol nyelvben. A germán *tehunþ- eredetileg követve a szabályt az óangolban tēoþa lett (modern angol tithe), de a ten (tíz) tőszámnév analógiájára a középangolban létrejött a szabályosan képzett tenth sorszámnév.
• plinth (talapzat) − Görög jövevényszó a modern angolban (πλίνθος).

G > J és K > CS hangváltozás

Az alábbi két hangváltás csak az angol és a fríz nyelvekben mutatkozik meg, az ószász és más alnémet dialektusok érintetlenek maradtak.

német	holland	fríz	angol	magyar
Gestern	gisteren	juster	yesterday	tegnap
Garn	garen	jern	yarn	fonal
Regen	regen	rein	rain	eső
Tag	dag	dei	day	nap
Weg	weg	wei	way	út
gelten	gelden	jilde	yield	terem, ér valamit
vergessen	vergeten	ferjitte	forget	elfelejt

német	holland	fríz	angol	magyar
Kirche	kerk	tsjerke	church	templom
Käse	kaas	tsiis	cheese	sajt
Kaff	kaf	tsjêf	chaff	pelyva
(er)reichen	(be)reiken	reitsje	reach	elér
Kerl	kerel	tsjirl	churl	fickó
Kessel	ketel	tsjettel	kettle	üst
gebrochen	gebroken	brutsen	broken1	törött
strecken	strekken	strekke	stretch	nyújt
stechen	stekken/stikken	stekke	stitch	szúr

¹ vö. angol breach (törés)

A zárt magánhangzók nyíltabbá válása

Az eredeti u hang az anglofríz nyelvekben előbb e-vé, majd némelyik szóban (főleg a fríz nyelvben) további nyíltabbá válással i-vé alakult.

német	holland	fríz	angol	nyugat-flamand	magyar
Pfütze	put	pet	pit	pit	gödör
dünn	dun	tin	thin	dinne	vékony
Rücke	rug	rêge	ridge	rik, rugge	hegygerinc
Brücke	brug	brêge	bridge	(néha) brigge	híd
Mücke	mug	mich	midge	mizje (elavult)	szúnyog
Knüppel	knuppel	kneppel		knippel (elavult)	bot

Nyelvszerkezeti változások

Ragozás

Az anglofríz nyelvekben alaktanában közös, hogy a tárgy- és részes eset összeolvadt (a modern angolban pedig teljesen összeolvadtak az esetek), illetve az, hogy az igék személyragos alakjai a többes szám mindhárom személyében azonosak, ellentétben például a némettel.

német	holland	fríz	angol	magyar
wir haben	wij hebben	wy hawwe	we have	nekünk van
ihr habt	jullie hebben	jim hawwe	you (all) have	nektek van
sie haben	zij hebben	hja hawwe	they have	nekik van

Mint látjuk, a holland is azonos alakokat mutat a három személyben, de a második személy újkeletű analogizmus a régiesebb, ma már ritkán használt jullie hebt alakkal szemben (egyébként a jullie névmás is viszonylag új fejlemény).

Az modern angol alaktana tovább egyszerűsödött, az egyes szám harmadik személyű he/she/it (és a régies második személyű thou) kivételével minden névmáshoz azonos alak járul.

A visszaható névmás

Az össze többi nyugati germán nyelvvel ellentétben az anglofríz nyelvekben ismeretlen a harmadik személyű visszaható névmás; funkcióját a személyes névmások tárgyesete látja el kiegészülve egy visszaható szócskával. Míg a német Er wascht sich és Er wascht ihn mondatok (vagy a holland Hij wast zich, Hij wast hem) egészen mást jelentenek (az előbbi: mosakszik, az utóbbi: mossa őt), a fríz Hy wasket him mindkettőt jelentheti. Ezért az egyértelműség kedvéért a névmáshoz gyakran hozzátoldják a -sels szócskát: Hy wasket himsels (mosakszik). Ugyanez a helyzet az angolban, itt a -self szócska kötelezően hozzáadódik a névmáshoz: He washes himself.

személy	angol	fríz	holland	német
E/3, hímnem	himself	him(sels)	zich	sich
E/3, nőnem	herself	har(sels)
T/3	themselves	har(sels)
személytelen	oneself	jin(sels)

Szókincsbeli változás

német	holland	fríz	angol	nyugat-flamand	magyar
Stier	stier	bolle	bull	bul	bika
Schlange	slang	Slange	snake	snaake	kígyó
Schlüssel	sleutel	kaai	key	sleutr	kulcs
süss	zoet	swiet	sweet	zoëte	édes
nass	nat	wiet	wet	nat	nedves

Források

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ingvaeonic nasal spirant law című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben az Ingveonismen című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.