Angiológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az angiológia az élő szervezetek keringési rendszereivel, érhálózatával, véredényeivel foglalkozó anatómiai szakág.

Angiologia – Értan (edény, ér)[szerkesztés]

A testnek csaknem valamennyi szövetét két csatornarendszer hálózza át, az egyikben vér, a másikban színtelen folyadék: nyirok kering. Eszerint vérereket (vasa sanguifera) és nyirokereket (vasa lymphatica) különböztetünk meg. A nyirokrendszer a vérrendszertől egész kiterjedésében független, végső kivezető törzsökei azonban belenyílnak a vénákba, s így a nyirok végül is a véráramhoz keveredik.

Vérrendszer[szerkesztés]

A vér útján jutnak szöveteinkhez a tápláló anyagok és az égési folyamatokhoz szükséges oxigén, s a vér viszi el a szövetekből a szén-dioxidot és az egyéb gáznemű anyagcseretermékeket, valamint a nyirokerekkel együtt a folyékony bomlástermékeket. A vérerek dús hálózattal szövik át a testet; csak pár szövetünk marad erek nélkül, éspedig a hámok általában, a hámképződmények (haj, szőr, köröm), a porcogószövet, a szem szaruhártyája, a fogszövet és tulajdonképpen a csontszövet is.

Érrendszer[szerkesztés]

Az ereknek csak főtörzsöketi és durvább eloszlásai láthatók szabad szemmel, elágazódásuk legnagyobb része már a mikroszkópi vizsgálat körébe esik. Az erekben a vér mozgását, vagyis a vérkeringést, circulatio sanguinis, a vérpályába iktatott izmos falzatú, tömlőszerű szerv, a szív tartja fenn rhytmusos összehúzódásaival; a mozgás irányát a szívnem s a vénákban elhelyezett billentyűk szabják meg. A szívből a vér a verőerekbe, arteriae, jut. Ezek magyar neveket az érverés, pulsus tüneményétől vették. Mindinkább eloszolva, gyengébb ágaikkal a szövetekbe nyomulnak s végül egy sűrű, egyenletes mikroszkópos hálózatba, a hajszálerek, vasa capillaria, recéjébe mennek át. A hajszálerekben megy végbe az érrendszer tulajdonképpeni rendeltetése: a szövetekkel való gáz- és anyagcsere. Egységes hálózatukból a verőereknél vékonyabb falzatú erek, a gyűjtőerek, venae, bontakoznak ki. Első darabjuk csak nagyítóval látható, de a kis vénák mind erősebb ágakká egyesülnek, s végül a vénarendszer két erős törzsökkel nyílik a szívbe. A hajszálerek a vérrendszernek a verő- és gyűjtőerek közé iktatott külön szakaszát teszik.

Nomenklatúra[szerkesztés]

Az anatómiában a latin elnevezések egységesítését három időpontban végezték el az anatómusok. Az elfogadott anatómiai elnevezéstanokat (nomenklatúrát) azon városokról nevezték el, ahol kihirdették őket. Ezek alapján megkülönböztetünk Bázeli (BNA) 1895, Jénai (JNA) 1935 és Párizsi (PNA) 1955 anatómiai nomenklatúrát. Jelenleg anatómiát a legutóbb megjelent TA Terminologia Anatomica, 1998 alapján oktatnak, de a mindennapos orvosi gyakorlatban a régebbi nómenklatúrák szerinti meghatározásokkal is találkozhatunk. : Az alábbiakban a szócikkhez tartozó anatómiai nevek nomenklatúra szerinti tagolása látható, az egy anatómiai fogalomhoz tartozó elnevezések megtalálásához:
BNA JNA PNA
ANGIOLOGIA
angiologia systema vasorum angiologia
arteria arteria arteria
arteriola arteriola arteriola
vena centralis vena centralis vena centralis
venula venula venula
vena cutanea vena cutanea vena cutanea
vena comitans vena comitans vena comitans
plexus venosus plexus venosus plexus venosus
rete arteriosum
rete venosum rete venosum rete venosum
sinus (venosus) sinus venosus sinus
vas collaterale vas collaterale vas collaterale
vas anastomiticum vas communicans vas anastomiticum
anastomosis arteriovenosa
ramus communicans ramus communicans vas communicans
plexus vasculosus plexus vasculosus plexus vasculosus
rete vasculosum rete vasculosum
rete mirabile rete mirabile rete mirabile
emissarium emissarium vena emissaria
corpus cavernosum corpus cavernosum
vas capillare vas capillare vas capillare
vas lymphaticum vas lymphaticeum vas lymphaticum
plexus lymphaticus plexus lymphaticeus plexus lymphaticus
lymphoglandula lymphonodus nodus lymphaticus (lymphanodus
nodulus lymphaticus lymphonodulus folliculus lymphaticus
cisterna cisterna cisterna
tunica externa (adventitia) tunica externa tunica externa
tunica media tunica media tunica media
tunica intima tunica intima tunica intima
valvulae vasorum
valvulae venarum valvula venosa
vasa vasorum vasa vasorum vasa vasorum
vagina vasorum vagina vasorum
sanguis sanguis sanguis
lympha lympha lympha

Források[szerkesztés]

  • Toldt: Anatomischer Atlas (1901)
  • Regéczy-Toldt: Az ember anatómiája (Oktatási anyag, Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar, 1993)
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Angiologia témában.