Andrássytelep
| Andrássytelep (Roșiori) | |
.JPG) | |
| A falu római katolikus temploma (2009) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Marosludas város |
| Irányítószám | 545201 |
| SIRUTA-kód | 114783 |
| Népesség | |
| Népesség | 904 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 611 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 350 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 30′ 52″, k. h. 24° 05′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 52″, k. h. 24° 05′ 41″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Andrássytelep témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.JPG)
Andrássytelep (románul: Roșiori, 1945-ig Colonia Andrássy) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.
Nevének eredete[szerkesztés]
Magyar nevét a terület egykori birtokosáról, az Andrássy családról kapta, románul pedig Ion Alexandrescu helyi tanító szülőhelye, Roșiorii de Vede után nevezték el.[2]
Fekvése[szerkesztés]
A Mezőség déli részén, a Mezőségi-patak völgyében, Marosludastól 7 km-re északra fekszik. Eckentelep és Marosludas fogja közre.A Mezőségi-patak a falu határánál a Marosba ömlik.
Népesség[szerkesztés]
Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés]
- 1910-ben 563 lakosából 562 volt magyar anyanyelvű; 311 református és 240 római katolikus vallású.
- 2002-ben 795 lakosából 688 volt magyar és 107 román nemzetiségű; 423 református, 237 római katolikus, 104 ortodox és 28 adventista.
Története[szerkesztés]
A magyar állam telepítette 1903–05-ben az ifj. Andrássy Gyulától vásárolt birtokon, hetven szétszórt, 24 holdas telekre, közös osztatlan szőlővel, legelővel és erdővel. A határt állami költségen felárkolták, alagcsövezték, akácokat ültettek, dióskerteket létesítettek, erdősítettek és mezei úthálózatot alakítottak ki. A telepesek között sokan bukovinai székelyek voltak Andrásfalváról és Istensegítsről, mások Erdély környező vidékeiről (mezőségi, marosszéki falvakból, Marosludasról, Sáromberkéről, Gernyeszegről stb.), a Jászságból, Újszentesről, Végvárról, Komárom, Esztergom, Tolna és Nyitra vármegyéből érkeztek. Andrássytelepre vegyesen római katolikusok és reformátusok települtek. Előbbiek számára 1909-ben Marosludason önálló plébániát szerveztek.
A különböző vidékekről érkezett telepesek kezdetben igencsak különböző gazdasági kultúrát képviseltek. Az északnyugat-magyarországiak érkeztek a legmodernebb földművelési ismeretekkel, és az erdélyiektől eltérően szívesebben tartottak lovat, mint szarvasmarhát. Az erdélyiek számára kiemelkedő jelentősége volt a tehéntartásnak és az ahhoz kapcsolódó takarmánytermesztésnek. Gondosan trágyáztak és sokszor hosszabb időt is a falutól távol töltöttek, marhával kereskedve. A bukovinaiak földje jövedelmezett a legrosszabbul. Fuvarozást vállaltak, faeszközöket használtak, állataik szabadon járkáltak az udvaron. Ezek a különbségek lassanként kiegyenlítődtek. A gabonaféléken és takarmánynövényeken kívül a lakosok dohányt és cukorrépát is termesztettek és kertészkedtek. Piacra jártak zöldséggel, gyümölccsel, tejtermékekkel és baromfival.
Az 1921-es földreform az államinak minősített földekből a közös használatúakon kívül egy-egy család birtokában csupán négy-öt kataszteri holdat hagyott meg, nagy részüket román háborús veteránoknak adta. A gazdák ezután hosszasan pereskedtek a kisajátítás ellen, kevés eredménnyel. Időközben elkezdték visszavásárolni elvett földjeiket. 1952-ben Eckenteleppel közös termelőszövetkezetet hoztak létre. Az 1970-es években nagyrészt ide települtek a pusztulásra ítélt Mezőalbisitelep református magyar lakói. 1984 és 86 között, részben az ottani korábbi templom anyagából épült fel református temploma.
Látnivalók[szerkesztés]
- Az Esztány Győző tervezte római katolikus templom 2004 és 2009 között épült.[3]
- A református templom restaurált formáját Kali Ellák tervezte 2012-ben. A templom felszentelésére 2014. máj. 27-én került sor.
- Gyönyörű kilátás nyílik szántóföldnek használt dombjairól a falura.
- Néprajzi múzeuma 2011-ben nyílt meg Kali Tünde magyartanár, néprajzkutató, református lelkipásztor vezetésével és Kali Anna közreműködésével.
- 2014-ben került sor a 3. „Telepi napok”-ra.
Oktatás[szerkesztés]
- A magyar nyelvű oktatás a településen 2013-ban megszűnt. A gyerekek Marosludasra járnak iskolába.[4]
- Az iskola épületének múzeummá való átalakítása még folyik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ Ismerje meg Maros megyét
- ↑ Uo.
- ↑ Iskolák veszélyben. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 11.)
Források[szerkesztés]
- Szekeres Adél: A marosludasi telepítés (1902–1905). In Pál-Antal Sándor szerk.: A Maros megyei magyarság történetéből. 2. köt. Marosvásárhely, 2001
- Tóth Mária Orsolya: Falumúzeum: Andrássytelep kettős próbálkozásáról. Művelődés 2012. december
- Kali Anna: 100 éves telepítésünk története
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}