Andrea Pisano

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Andrea Pisano (Pontedera (Pisa mellett), 1290Orvieto, 1348), más néven Andrea da Pontedera, itáliai szobrász és építész.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Andrea Pisano Pontederában született és ott is halt meg.

Eredetileg aranyművességet tanult, majd 1300 körül Mino di Giovanni tanítványa lett és vele együtt dolgozott a pisai Santa Maria Della Spina szobrain.

Madonna a Kisdeddel, a pisai katedrális homlokzatáról

Főműve Firenzében látható, és ennek érettebb stílusa már inkább Giotto di Bondone-val rokonítja. 1330-től 1336-ig dolgozott ezen a művén, a Firenzei Keresztelőkápolna bronz ajtaján. Az ajtó főleg Keresztelő Szent János cselekedetei ábrázolja, míg az ajtó alsó része az Erényeket ábrázolja.

Giotto hatását magukon viselő márványszobrokat is készített. 1340-ben a átvette Giotto munkáját Firenzében. Számos domborművet készített a Négy Próféta, a Hét Erény, a Hét Szentség, a Kegyelem hét műve és a Hét bolygó címekkel.

1347-ben az orvietoi katedálison kezdett el dolgozni, folytatva Lorenzo Maitani munkáját. Itt is halt meg 1348-ban. Két fia volt: Nino és Tommaso. Mindkettő, de különösen az előbbi folytatta apja művét az orvieto-i katedrális építése során.

Életrajzát Vasari írta meg. Legismertebb tanítványa Andrea di Cione, ismertebb nevén Andrea Orcagna. Egy másik tanítványa, Giovanni di Balduccio, fejezte be a milánói Sant'Eustorgiot.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Andrea Pisano című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Magyar forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrea Pisano témájú médiaállományokat.