Andrássy Lajos

Andrássy Lajos (született: Andrási Lajos) (Szeged, 1928. december 27. – 2007) költő, szerkesztő.

Életrajza

Apja neve Andrási Lajos volt, nevének írásmódját ő maga változtatta meg az Andrássy alakra. Munkáscsalád sarja volt, ő maga lakatosként dolgozott, azután volt hivatalnok, valamint kultúrmunkás az ország különböző részein. Az 1950-es évek elején két éven át az Államvédelmi Hatóság tisztje volt, Zelei Miklós visszaemlékezései szerint e minőségében mint biztosítótiszt vett részt Rajk László kivégzésében. Az 1960-as évek elején beiratkozott a szegedi bölcsészkarra, de a legelső vizsgán kibukott. 1965-től 1969-ig a Tiszatáj című irodalmi lap felelős szerkesztője volt. Versei és cikkei a rendszerváltásig rendszeresen jelentek meg hazai és külföldi lapokban. Több kórusmű szövegét is ő írta.

Nyomtatásban megjelent kötetei

• Oszlik a köd (versek, Szeged, 1959);
• Nem múló nyugtalanság (versek, 1969);
• Levél a pókhálóban (Versek, 1971);
• Hol voltál akkor szerelem (versek, 1980).

Kitüntetései

• Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozata (1952);
• KISZ-díj (1960);
• Szeged Város Alkotó Díja (1967);
• Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970);
• Csongrád Megye Alkotói Díja (1977).

Források

• Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963. 34. o.
• Kortárs magyar írók bibliográfiája 1945-1997 [1]
• Zelei Miklós: Itt állunk egy szál megmaradásban