Andrássy György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krasznahorkai és csíkszentkirályi gróf Andrássy György országbíró

Krasznahorkai és csíkszentkirályi gróf Andrássy György (Kassa, 1797. február 5.Bécs, 1872. december 19.) császári és királyi kamarás, valódi belső titkos tanácsos, Magyarország főpohárnokmestere, a Tiszai Vaspályatársaság és a Felső-magyarországi Bányamívelő Egyesület elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Andrássy György portréja a Vasárnapi Ujságban

A Magyar Tudományos Akadémia, korábbi nevén a Magyar Tudós Társaság egyik alapítója 10 500 forinttal; alaprajzának országgyűlési megerősítésekor 1830. november 17-én ő is a kihirdetett igazgatótanács tagjainak sorában volt; 1832. március 10-én választatották a II. (bölcseleti és történeti) osztály tiszteleti tagjává. Az 1827-ben alakult Pályafutási Társaság alakító bizottságában tevőleges részt vállalt, amikor pedig az 1830. június 11-én tartott alakító gyűlésen, Állattenyésztő Társasággá szerveződött át, választott tagjává, egyszersmind titoknokává választották. E minőségében szerkesztette több éven át a Gyepkönyv (Jelentés a magyarországi Állattenyésztő Társaság munkálódásairól) című évkönyvet, 1830-ban Döbrentey Györggyel, 1831-ben Tasner Antallal, azután egyedül. 1835. június 8-án az Állattenyésztő Társaság Országos Magyar Gazdasági Egyesületté változott át. Ismét titoknokká választották, mely hivatalát 1836. november 14-éig viselte. Ekkor Angliába utazott. 1840. november 17-étől 1845. június 25-éig az egylet másodelnöke volt. 1838. augusztus 1-jén a Gömör és Kishont, 1842. szeptember 28-án pedig Sáros vármegye főispáni hivatalába iktatták be. A politika és a nemzetgazdaság terén való szereplése, különösen a Széchenyi lánchíd és a vasút létesítése körül, egybeesik Széchenyi István gróf működésével.

Leszármazottai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aulendorfban (Baden-Württemberg, Németország) 1834. február 10-én vette feleségül Königsegg-Aulendorfi Franciska grófnőt (*Aulendorf, 1814. július 3.; †Bécs, 1871. április 22.). A házasságból két fiú- és két leánygyermek született:


Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gróf Andrássy Györgynek és gróf Széchenyi Istvánnak a budapesti hid-egyesülethez irányzott jelentése, midőn külföldről visszatérének. Pozsony, 1833. (Még ugyanabban az évben 2. kiadásban jelent meg és német nyelven is kiadták ugyanott.)
  • Budapestnek árviz ellen megóvásáról. Pest, 1845.

Még egy kis munkát irt Tasnerral együtt az Állattenyésztésről, hely és év nélkül.

Arcképe Eybl rajza után Leykum A. kőnyomatában megjelent Bécsben 1842.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrássy György témájú médiaállományokat.