András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az András [1] a görög Andreasz (Ανδρέας) névből származó férfinév. Jelentése: férfi, férfias. Az András bibliai név, András apostol Jézus első tanítványa, Szent Péter testvére volt.[2] Női párja: Andrea.

Képzett és rokon nevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képzett nevek:

  • André [1]: a név francia alakjából[2]
  • Andos [1]: becenévből önállósult[2]
  • Andorás [1]: a név régi alakjának, az Andorjásnak a rövidülése[2]
  • Bandó [1]: becenévből önállósult[3]

Rokon nevek: Andor, Endre,

  • Andorjás [1]: a név régi magyar alakváltozata[2]

Gyakorisága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az András Magyarországon már az Árpád-korban a leggyakoribb férfinevek egyike volt, és népszerűsége a következő évszázadokban sem sokat csökkent, a 14-16. századtól a leggyakoribb nevek egyike. 1967-ben 1504-en kapták ezt a nevet, így a 18. leggyakoribb név lett, a 80-as évek közepén már a 13. legnépszerűbb név. az 1990-es években is igen gyakori név volt, a 2000-es években a 21-25. leggyakoribb férfinév.[2][4][5]

Az André, Andos, Andorás és Bandó nevek az 1990-es években szórványosan fordultak elő, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb férfinév között.[2][4][5]

Névnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Névnapi szokások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

November 30-a Szent András emléknapja, az advent kezdetére esik, és ekkorra már véget értek a mulatságok. Szeged környékén úgy mondták: András zárja a hegedűt. Ilyenkor november végén kezdődtek a disznótorok, ezért tréfásan Disznóölő Szent Andrásnak is hívják.[6]

Az András-napi szokások legtöbbje a párválasztáshoz kapcsolódik. Az erdélyi Mezőpaliton a református lánynak ki kellett mennie az udvarra, és a kötényébe csillagokat szednie. Miközben a szemével válogatta a csillagokat, azalatt tízszer visszafelé kellett számolnia 10-től 1-ig, de közben vigyáznia kellett, nehogy ugyanazt a csillagot kétszer is kiválassza. Ezután be kellett szaladnia a házba, a csillagokat az ágyába öntenie, hogy aztán megálmodja, ki lesz a vőlegénye.

A palóc lányok ezen a napon almát dugtak az eresz alá, amit Borbála napján a másik felére fordítottak, majd magukkal vitték az éjféli misére. Ha közben valaki megszólítja őket, akkor annak a fia vagy rokona lesz a férjük. Ezen a napon gyümölcsfaágakat is szoktak vízbeállítani. Ha karácsonyig kizöldültek, akkor az farsangi férjhezmenést jósolt.[6]

A csángó hiedelem szerint ezen az éjszakán András elmondja az összesereglő farkasoknak, hogy hol találnak egy-egy birkát, tehenet, malacot. Ha a gazda azt akarja, hogy a farkas elkerülje a házát, akkor András-nap éjszakáján össze kell kötnie az ollót, mert így összeköti a farkas száját is.[6]

Idegen nyelvű névváltozatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • albán: Andrea (nem női név!)
  • angol: Andrew, Andy
  • cseh, szlovák, szlovén: Andrej, Ondřej
  • dán, holland, latin, német: Andreas
  • eszperantó: Andreo
  • finn: Antero, Antti
  • francia: André
  • horvát: Andrija
  • izlandi: Andrés
  • görög: Andreasz (Ανδρέας)
  • lengyel: Andrzej, Jędrzej
  • máltai: Indri
  • olasz: Andrea (nem női név!)
  • orosz: Andrej (Андрей)
  • portugál: André
  • román: Andrei
  • spanyol: Andrés
  • svéd: Anders (ejtsd: andes)
  • szlovén: Andraž
  • ukrán: Andrij (Андрій)

Híres Andrások, Andrék, Andosok, Andorások, Bandók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mechwart András mellszobra

Királyok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyházi személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres Andreák, Andreasok, Andrék, Andrejek, Andrijok, Andrzejek, Andyk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb Andrások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezetéknévként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az András nevet sok vezetéknév őrzi különböző formában: Ancsa, Anda, Andacs, Andics, Andó, Andócs, Andók, Andony, Andos, András, Andrásfi, Andrási, Andrássa, Andris, Andró, Andrus, Anka, Ankó.[6]

Földrajzi névben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szólások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • András napi hó, vetésnek nem jó: népi megfigyelés, ami azt jelenti, hogy árt a vetésnek, ha november végén esik a hó.

Szlengben, népnyelvben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Andris a régi városi nyelvben a rendőr neve volt (vö. bobby az angol nyelvben, ami az Andrew becézője, és szintén a rendőrökre használták).[6]
  • csere-bandi: cserebogár
  • kakasbandi: hirtelen haragú, indulatos gyerek
  • bandi vagy bangyi: nagy fenekű ember
  • Bandi legyek, ha...!: tréfás esküvés valamilyen lehetetlennek látszó dologra
  • andráskereszt: két párhuzamos oszlop X kötéssel való kimerevítése. Nevezik még Szent András-keresztnek is. Ide tartozik az andráskötés és az andrástartó szó is.

Kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent András-rend: orosz rendjel, amit 1698-ban Nagy Péter cár alapított.
  • Angol királyi rendjel, amit Skócia védőszentjének, Szent Andrásnak a tiszteletére alapítottak

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. ^ a b c d e f g h i j k l Ladó-Bíró, 29. old.
  3. ^ a b Ladó-Bíró, 35. old.
  4. ^ a b Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  5. ^ a b Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
  6. ^ a b c d e Fercsik-Raátz, 47-50. old.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250 (1997)