Perzsa leopárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Anatóliai leopárd szócikkből átirányítva)
Perzsa leopárd
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia)
Család: Macskafélék (Felidae)
Alcsalád: Párducformák (Pantherinae)
Nem: Panthera
Faj: P. pardus
Alfaj: P. p. ciscaucasica
Tudományos név
Panthera pardus ciscaucasica
Satunin, 1914
Szinonimák
  • P. pardus saxicolor Pocock, 1927
  • P. pardus sindica Pocock, 1930
  • P. pardus dathei Zukowsky, 1959
  • P. pardus transcaucasica Zukowsky, 1964
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Perzsa leopárd témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Perzsa leopárd témájú médiaállományokat és Perzsa leopárd témájú kategóriát.

A perzsa leopárd, latin nevén Panthera pardus ciscaucasica, amely szinonimája a Panthera pardus saxicolornak, a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a macskafélék (Felidae) családjába tartozó leopárd (Panthera pardus) egy alfaja. A perzsa leopárd a leopárd (más néven párduc) legnagyobb termetű és egyben legritkább alfaja. Már csak 871–1290 ivarérett egyede él vadon, és állománya fogyatkozik.[1]

Hívják még kaukázusi leopárdnak,[2] illetve Törökországban anatóliai leopárdnak.[3]

Perzsa leopárd portré.

Elterjedése[szerkesztés]

A perzsa leopárd a Közel-Keleten Iránban, Örményországban, Törökországban, Azerbajdzsánban, Grúziában, Üzbegisztánban, Pakisztánban, Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban és Afganisztánban fordul elő. Mivel a természetben becslések szerint csupán 1000-1200 példánya él, a Természetvédelmi Világszövetség állományát veszélyeztetettként tartja számon. Bahram H. Kiabi, Population status of the Persian Leopard című tanulmánya szerint Iránban mindössze 148 példányt tartottak nyilván 2002-ben és például ebből a Gulisztán Nemzeti Parkban 35-40-et. Itt a legfőbb veszélyeztető tényezőt a turisták autói jelentették.[4]

A 2001 és a 2005 közötti kutatások szerint a Nagy-Kaukázus nyugati oldalán már nincsenek leopárdok, és csak keleten található még belőlük néhány példány. A legnagyobb populáció Iránban él.[5] A Szovjetunió felbomlása utáni gazdasági válság miatt 1992-re meggyengült a korábbi erős védelem. A meg nem művelt területek erősen töredezetté váltak, és mind a leopárdra, mind a zsákmányállataira kíméletlen vadászat várt. A hiányzó alapadatok és a felmérések hiánya miatt nehéz felbecsülni az egyes fajok állományának hanyatlását.[6]

2008-ban a vadon élő perzsa leopárdok létszámát 871–1290 ivarérett egyedre becsülték:[1]

  • 550–850 Iránban[7]
  • 200–300 Afganisztánban, róluk keveset tudunk
  • 78–90 Türkmenisztánban
  • legfeljebb 10–13 Örményországban
  • legfeljebb 10–13 Azerbajdzsánban
  • 10-nél kevesebb az orosz Észak-Kaukázusban
  • kevesebb, mint 5 Törökországban[8]
  • kevesebb, mint 5 Grúziában
  • 3–4 Nagorno-Karabakhban.

Mivel ennyire ritka fajjá vált, szükséges volt tenyészprogramot indítani a megmentésére. Az alfajok közül elsőként a perzsa leopárdnak indult tenyészprogramja az európai állatkertekben, melynek koordinátora a németországi Münster állatkertje lett. A programban sok európai állatkert vesz részt. Ennek a programnak a keretén belül érkezett azután a Miskolci Állatkertbe egy 2009-ben született nőstény. Európában ebben a program kb. 100 egyedet gondoznak, amelyből egyet Miskolcon nevelnek.[9] A Lisszabonban született nőstényt Tarecának nevezték el.[10] A programban tenyésztett perzsa leopárdok őseit 1955 és 1967 között fogták be az Elburz-hegységben, a Kopet-dagban vagy az Ala-Dagh-hegyekben.[11]

Kazahsztánban egy leopárdot találtak 2000-ben Jambil környékén.[12] 2007 és 2015 között két egyedet lőttek le az ország nyugati részén fekvő Mangystauban. 2018 szeptembere és decembere között a Ustyurt Vadrezervátum területén kameracsapdák felvettek egy perzsa leopárdot, amelyik egy sziklán tartózkodott.[13]

Élőhelye[szerkesztés]

Mint minden leopárd, a perzsa leopárd is nagyon jól alkalmazkodik a különféle környezetekhez. Megtalálható erdőkben, füves sztyeppéken, folyópartokon, félsivatagokban, habár legnagyobb populációja az Elburz lábainál elterülő füves sztyeppén él. Eredetileg mindenütt megtalálható volt Iránban, kivéve a nyílt síkságokat és az intenzíven művelt területeket.[11] Kerüli a hosszan hóval fedett helyeket, és a városok környékét.[14] A Nagy-Kaukázusban 600–3800 m magasan él. Megtalálja helyét a sziklás lejtőkön, a hegyi sztyeppéken, és a Kis-Kaukázus és Irán ritkás fenyveseiben.[5] A teljes ökorégióban csak kisebb, töredezett populációi maradtak. Mindenütt kicsi a lakható területek, és inkább a határvidékeken él. A többi népesség az iráni magnépességtől függ.[15]

Megjelenése[szerkesztés]

A perzsa leopárd testhossza meghaladja a két métert; Iránban több tartomány adatai alapján átlagos testhossza 259 cm. Egy észak-iráni fiatal hím 64 kg-os volt.[16] Tömege 30–90 kg körül mozog.[17] A legnagyobb ismert koponya hossza 288 mm. Bundája tömött, világos sárgás, sötétebb és nagyobb barna pöttyökkel, a pöttyök a fej felé haladva kisebbedhetnek, és a hasi tájékon a leghaloványabbak. Iránban találtak nagyon világos és sötét egyedeket is.[7]

Táplálkozása[szerkesztés]

Természetes élőhelyének csúcsragadozója, elsősorban közepes termetű patásokat zsákmányol, de nem veti meg a kis testű emlősöket és a madarakat sem. Szívesen fogyasztja a golyvás gazellát, bezoárkecskét, a gímszarvast, az őzet, a indiai tarajossült, a pocoknyulakat és a vaddisznót, a lakott területek közelében a juhokat, a kecskéket és a kutyákat.[11][18][19] Az észak-iráni Gulisztán Nemzeti Parkban főként vadjuh és vaddisznó a zsákmány, de gyaníthatóan gyakori zsákmány még a vadkecske is.[20] Délkelet-Örményországban bezoárkecske, vaddisznó, őz és hystrix a fő tápláléka.[21] Iránban előfordulása a vadkecskét és a vadjuhot követi, de kisebb fajok fogyasztása is sejthető. Feljegyezték, hogy onagerre támadt.[22]

Zsákmányát elejtés után néha egy magasabb fa villás ágára viszi fel, hogy megmentse más húsevőktől, madaraktól. Nagyon erőteljes állat, megfigyeltek már olyan leopárdot is, amely 6 méter magasságba helyezte el zsákmányát és olyat is, ami egy kifejlett kossal felugrott egy 3 méter magas sziklapárkányra. Az orvvadászat és élőhelyének drasztikus csökkenése miatt, állománya veszélyeztetetté vált, és ebben közrejátszik, hogy élőhelyén gyakoriak a háborús konfliktusok.

Fenyegetések[szerkesztés]

A perzsa leopárdot a következők veszélyeztetik: a faj és zsákmányállatainak orvvadászata, a határzónákban történő csapatmozgatások és hadműveletek, élőhelyének zsugorodása az erdőirtás, a tüzek, a mezőgazdaság terjedése és az infrastruktúra bővítése.[15]

Iránban mind az orvvadászat, mind az élőhelyének pusztulása erősen veszélyezteti a fennmaradását. A védett területeken kívül nagyon kicsik az esélyei a túlélésre.[23] Az utóbbi években gyakoribbá vált aszály a vadkecskét és a vadjuhot is megtizedelte.[24] A vizsgálatok szerint a 2007-2011 között elpusztult perzsa leopárdok életét 70%-ban az orvvadászat és 18%-ban közlekedési baleset oltotta ki.[25]

Védelme[szerkesztés]

A Panthera pardus szerepel a CITES függelékében. Az iráni természetvédelmi törvény szerint védett.

Fogságban[szerkesztés]

2011-ben 112 perzsa leopárd élt fogságban, köztük 48 hím, 50 nőstény, és 5 meghatározatlan nemű, 12 hónaposnál fiatalabb egyed.[26] Mindezek a leopárdok 9 őstől származnak, akit a 20. század második felének elején fogtak be. A beltenyészet külön gondot jelent a fajmegőrzésben részt vevő állatkertekeben.

Visszatelepítési tervek[szerkesztés]

2009-ben a Sochi Nemzeti Parkban megalapították a Perzsaleopárd-tenyésztő és Rehabilitáció Központot. Még ebben az évben két hím érkezett Türkmenisztánból és 2011-ben két nőstény Iránból. Utódaikat a Kaukázus Bioszféra Rezervátumba tervezik visszatelepíteni.[27][28]

2012-ben egy pár leopárd érkezett Lisszabonból a központba. 2013 júliusában két kölykük született. Tervezik, hogy miután megtanulták a túlélést a vadonban, szabadon eresztik őket.[29]

A kultúrában[szerkesztés]

A leopárd gyakori volt Perzsiában, és hatott Elő-Ázsia kultúrájára. Iránban sok hely viseli a Palang-Kuh (Leopárd-hegy) nevet.[30]

Képek[szerkesztés]

A hannoveri állatkertben
A jihlavai állatkertben
A jaltai állatkertben

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Khorozyan, I.: Panthera pardus ssp. saxicolor. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2012.2. International Union for Conservation of Nature, 2008
  2. Pocock, R. I. (1930). „The Panthers and Ounces of Asia”. Journal of the Bombay Natural History Society 34 (1), 65–82. o.  
  3. Ullrich, B. (1993). „New evidence for the occurrence of the Anatolian Leopard, Panthera pardus tulliana (Valenciennes, 1856), in Western Turkey”. Zoology in the Middle East 8 (1), 5–14. o. DOI:10.1080/09397140.1993.10637631.  
  4. Bahram H. Kiabi Population status of the Persian Leopard
  5. a b Lukarevsky, V., Akkiev, M., Askerov, E., Agili, A., Can, E., Gurielidze, Z., Kudaktin, A., Malkhasyan, A. and Y. Yarovenko (2007). Status of the Leopard in the Caucasus. in: Breitenmoser, Ch. and U. (eds.) Status of the leopard in the Caucasus. Cat News Special Issue N° 2
  6. Mallon, D., Weinberg, P. and N. Kopaliani (2007). Status of the Prey Species of the Leopard in the Caucasus. in: Breitenmoser, Ch. and U. (eds.) Status of the leopard in the Caucasus. Cat News Special Issue N° 2
  7. a b Kiabi, B.H., Dareshouri, B.F., Ghaemi, R.A., Jahanshahi, M. (2002). Population status of the Persian leopard “(Panthera pardus saxicolor Pocock, 1927)” in Iran. Zoology in the Middle East 26: 41–47. abstract
  8. Khorozyan, I., Malkhasyan, A., Asmaryan, S. (2005). The Persian Leopard Prowls Its Way to Survival Archiválva 2013. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben. Endangered Species Update 22 (2): 51–60.
  9. Párducházunk új lakója: Tareca, a perzsa leopárd. [2013. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 14.)
  10. Tareca a miskolci perzsa leopárd[halott link]
  11. a b c Igor Khorozyan: Research and Conservation of the Persian Leopard (Panthera pardus saxicolor) in Bamu National Park, Faris Province, Iran. Yerevan, May 2008.
  12. Shakula, V. (2004). „First record of leopard (Panthera pardus) in Kazakhstan”. Cat News (41), 11–12. o.  
  13. (2019) „First camera trap record of Persian leopard in Ustyurt State Nature Reserve, Kazakhstan”. Cat News (69), 14–16. o.  
  14. Gavashelishvili, A.; Lukarevskiy, V. (2008). „Modelling the habitat requirements of leopard Panthera pardus in west and central Asia”. Journal of Applied Ecology 45 (2), 579–588. o. DOI:10.1111/j.1365-2664.2007.01432.x.  
  15. a b WWF (2007). Strategy for the Conservation of the Leopard in the Caucasus Ecoregion Archiválva 2012. március 1-i dátummal a Wayback Machine-ben. Strategic Planning Workshop on Leopard Conservation in the Caucasus. Tbilisi, Georgia, 30 May – 1 June 2007.
  16. Sanei, A. (2007). Analysis of leopard (Panthera pardus) status in Iran (No.1). Sepehr Publication Center, Tehran. Pp. 298 (In Persian)
  17. Lukarevsky, V., Malkhasyan, A., Askerov, E. (2007). Biology and ecology of the leopard in the Caucasus. Cat News 2: 4–8
  18. Hamidi, A. H. K. (2008). Persian Leopard Ecology and Conservation in Bamu National Park, Iran. Cat Project of the Month – March 2008
  19. Farhadinia, M.S., Nezami, B., Hosseini-Zavarei, F., Valizadeh, M. (2009). Persistence of Persian leopard in a buffer habitat in northeastern Iran. Cat News 51: 34–36.
  20. Mohammad S. Farhadinia, Bagher Nezami, Fatemeh Hosseini-Zavarei and Mousa Valizadeh: Persistence of Persian leopard in a buffer habitat in northeastern Iran. CATnews 51 Autumn 2009
  21. Igor G. Khorozyan, Alexander G. Malkhasyan and Alexei V. Abramov (2008): Presence–absence surveys of prey and their use in predicting leopard (Panthera pardus) densities: a case study from Armenia. Integrative Zoology; 3: 322–332
  22. Sanei, A., Zakaria, M., Hermidas, S. (2011). Prey composition in the Persian leopard distribution range in Iran Archiválva 2013. december 27-i dátummal a Wayback Machine-ben. Asia Life Sciences Supplement 7: 19–30.
  23. Sanei, A., Zakaria, M. (2009). Primary threats to Persian leopard (Panthera pardus saxicolor) in the Islamic Republic of Iran. Proceedings of the 8th International Annual Symposium on Sustainability Science and Management. 3–4 May 2009. Diterbitkan Oleh, Terengganu, Malaysia
  24. Sanei, A., Zakaria, M. (2011). Survival of the Persian leopard (Panthera pardus saxicolor) in Iran: Primary threats and human-leopard conflicts Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben. Asia Life Sciences Supplement 7: 31–39.
  25. Sanei, A., Mousavi M., Mousivand M., Zakaria M. (2012). „Assessment of the Persian leopard mortality rate in Iran”. Proceedings of UMT 11th International Annual Symposium on Sustainability Science and Management, 1458–1462. o.  
  26. International Species Information System: ISIS Species Holdings: Panthera pardus saxicolor, December 2011, 2011. [2021. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 27.)
  27. WWF (2009). Flying Turkmen leopards to bring species back to Caucasus. WWF, 23 September 2009
  28. Druzhinin, A. (2010). Iranian leopards make themselves at home in Russia's Sochi. RIA Novosti, 6 May 2010
  29. WWF: First Persian leopard cubs born in Russia for 50 years. World Wide Fund for Nature International, 18 July 2013, 2013
  30. Bahram H. Kiabi, Bijan F. Dareshouri, Ramazan Ali Ghaemi, and Mehran Jahanshahi (2002): Population status of the Persian Leopard (Panthera pardus saxicolor Pocock, 1927) in Iran. Zoology in the Middle East 26: 41-47. PDF

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]