Afrikai tátogatógólya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Anastomus lamelligerus szócikkből átirányítva)
Afrikai tátogatógólya
Afrikai tátogató gólya az Akagera Nemzeti Parkban Ruandában
Afrikai tátogató gólya
az Akagera Nemzeti Parkban
Ruandában
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Gólyaalakúak (Ciconiiformes)
Család: Gólyafélék (Ciconiidae)
Nemzetség: Erdei gólyák (Mycteriini)
Nem: Anastomus
Bonnaterre, 1791
Faj: A. lamelligerus
Tudományos név
Anastomus lamelligerus
Temminck, 1823
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Afrikai tátogatógólya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Afrikai tátogatógólya témájú médiaállományokat és Afrikai tátogatógólya témájú kategóriát.

Egy példány a louisville-i állatkertben

Az afrikai tátogatógólya vagy afrikai tátogatócsőrű gólya (Anastomus lamelligerus) a madarak (Aves) osztályának a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Afrikában, a Szaharától délre általánosan elterjedt faj. Egy elkülönült alfaja él Madagaszkár szigetén is.

Vizes élőhelyekhez, lassú folyású folyókhoz, tavakhoz, mocsarakhoz kötődő faj.

Alfajai[szerkesztés]

  • Anastomus lamelligerus lamelligerus (Temminck, 1823)
  • Anastomus lamelligerus madagascariensis (Milne-Edwards, 1880)

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 100 centiméter, tömege 1,2–1,3 kg körüli, szárnyfesztávolsága 130–150 centiméter. Jellemző jegye a szélesebb, végén feketébe hajló csőre; a szemei körül kék bőrfelület található. Tollruhája sötétbarna, fekete; a szárnyak tövében világosabb, díszesebb a tollazata.

Életmódja[szerkesztés]

Az elárasztott, mocsaras területeket lakja.

Az élelmét kisebb csapatokban kutatja fel. Tápláléka kisebb vízi élőlényekből, elsősorban puhatestűekből, csigákból és édesvízi kagylókból áll.

Szaporodása[szerkesztés]

Csapatokban fészkel a part menti fákon, fészekalja 2–4 tojásból áll. A fészket a fiókák 50 nap elteltével hagyják el. Ebben az időben még nem látható csőrük felső részén a jellegzetes görbület, a csőr e tipikus alakja csak néhány év múlva alakul ki.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]