Amurrú (isten)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A larszai imádkozó, aki Hammurapi hosszú életéért könyörög Amurrú istennek

Amurrú (akkád név, sumer neve: Mardu/Martu, „nyugat”) nomád viharisten volt, a „nyugati”, azaz amurrú (amorita) nomádok egyik istene, aki az i. e. 2. évezredben bekerült a babiloni pantheonba, amikor az amurrúk bevándoroltak Mezopotámiába. Nem tévesztendő össze Marduk babiloni főistennel.

Az akkád mitológia szerint felesége Bélet-Széri. Egy óbabiloni sumer mítosz, Martu házassága, azt meséli el, hogyan vette feleségül Numusda, Kazallu város istene lányát. Ez egy etiológiai mítosz, amely azt magyarázza el, hogyan vándoroltak be az amurrúk Mezopotámiába ill. hogyan került be Martu a babiloni pantheonba. Feleségeként említik még Asratut (Asiratot) is.

Martu/Amurrú valószínűleg azonos az amorita Éllel, ezért is lehet az, hogy az amorita uralkodók nevében sokkal gyakorib az Il - ld. pl. Ila-kabkabi, mint az Amurrú.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mitológiai enciklopédia I–II. Főszerk. Szergej Alekszandrovics Tokarjev. A magyar kiadást szerk. Hoppál Mihály. Budapest: Gondolat. 1988. ISBN 963-282-026-6