Amerikai whisky

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Amerikai whiskey szócikkből átirányítva)
Futószalag a Maker's Mark Kentucky Straight Bourbon Whisky lepárlójában

Az amerikai whisky[m 1] (az amerikai angolban whiskey) a skót és ír hagyományokból kiinduló, de az eltérő alapanyaglehetőségek miatt jelentősen különböző karakterűvé alakult, az Amerikai Egyesült Államokban gyártott whisky. Alaptípusa a gabonawhisky, összetételében pedig általában a kukorica és a rozs a legjelentősebb – a legismertebb típusok a bourbon, rozs- és kukoricawhisky. Lepárláskor általában nem készítenek 80%-nál nagyobb alkoholtartalmú párlatot, és gyakori az új, belülről elszenesített tölgyfahordók használata is. Nevezetes whiskykészítő államok például Kentucky, Tennessee, Pennsylvania és Virginia.

A bourbon whisky és Tennessee whisky elnevezések a világ több részén is eredetvédelmet élveznek, például az Európai Unió és az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény országaiban és Chilében.

Jogi definíció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövetségi törvények a termelők által használt whiskey alak helyett a whisky betűzést alkalmazzák. [1] Ezek szerint a whisky(t):

  • erjesztett gabonapépből készül
  • legfeljebb 95% alkoholtartalmúra párolják
  • íze, aromája, karaktere olyan, amilyet általában a whiskynek tulajdonítanak
  • tölgyfahordóban kell érlelni (kivéve a kukoricawhiskyt)
  • nem kevesebb, mint 40%-os alkoholtartalommal kell palackozni
  • keverhető másik whiskyvel

Típusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapanyag szerint a következő alaptípusok léteznek: [1] [2]

  • Bourbon whisky: legalább 51%-ban kukoricából készül
  • Tennessee whisky: olyan straight bourbon whisky, melyet Tennessee államban állítottak elő. Érlelés előtt (és időnként utána is) a legtöbb Tenessee whiskyt cukorjuharból készített, vastag faszénrétegen csepegtetik át, de a Tennessee whisky előállítására nem vonatkoznak külön szabályok, és a faszenes szűrés a bourbon whiskynél is gyakori.
  • rozswhisky (rye whisky): legalább 51%-ban rozsból készül.
  • búzawhisky (wheat whisky): legalább 51%-ban búzából készül.
  • malátawhisky (malt whisky): legalább 51%-ban árpamalátából készül.
  • rozsmalátawhisky (rye malt whisky): legalább 51%-ban rozsmalátából készül.
  • kukoricawhisky (corn whisky): legalább 80%-ban kukoricából készül (a névadás kötelező!).
  • straight whisky: többféle gabonaszem hozzáadásával készül (pl. kukorica, rozs, búza) amelyikből egyik aránya sem éri el az 51%-ot. Legalább 2 évig érlelni kell.
  • kevert whisky (blended whisky): legalább 20%-nyi straight whiskyt kell tartalmaznia. Az alkohol többi része lehet egyéb whisky vagy finomszesz, és keverhetők hozzá színező- és ízesítőanyagok is.

Megszorítások:

  • mindezen típusokat nem lehet 80%-osnál erősebbre párolni, és új, kiégetett tölgyfahordókban kell őket érlelni (utóbbi nem vonatkozik a kukoricawhiskyre, aminél az égetett fa használata tilos, és lehet érleletlen is)
  • az előírttól eltérő hordóban érlelt whiskyk a whisky distilled from XY mash („XY cefréből párolt whisky”) előtaggal értékesíthetőek (például whisky distilled from bourbon mash)
  • 80–95% közötti lepárlással a nevük light whisky (ha használt és/vagy elszenesítetlen hordóban érlelték) vagy whisky

Az érlelés és keverés alapján a következő típusok léteznek:

  • straight „named” whisky, ahol a „név” a fenti alaptípusok bármelyike (bourbon, rye, corn, stb.), amit legalább 2 évig érleltek.
  • straight whisky: a fenti straight whiskyk olyan keveréke, amelyik azonos típusú, egy államból származó összetevőkből áll.
  • blended „named” whisky: olyan blended whisky, amelyben az egyik fenti nevesített alaptípus legalább 51%-ban van jelen.
  • blended straight whisky: straight whiskyk olyan keveréke, amely nem teljesíti a straight whisky definícióját. Tartalmazhat bizonyos megengedett színező és ízesítő anyagokat.
  • blended straight „named” whisky: blended straight whisky, amely egyféle típusú („név”), egy államban készült straight whiskyk keveréke.
  • könnyű whisky (light whisky): 80%-os alkoholtartalomnál erősebbre lepárolt whisky, amelyet csak akkor szabad új tölgyfahordóban érlelni, ha az nincs kiégetve
  • kevert könnyű whisky (blended light whisky): olyan light whisky, amihez legfeljebb 20% straight whiskyt kevertek
  • szeszwhisky: (spirit whisky): finomszesz és legalább 5% whisky keveréke.

A „blended” – az európai hagyománnyal ellentétben – elsősorban nem különböző whiskyk keverékét jelenti, hanem egyéb anyagok (ízesítők, színezékek, finomszesz vagy a névben szereplőtől eltérő típusú whisky) hozzákeverését. A névnek nem kell utalnia rá, ha több, azonos típusú whiskyt kevertek össze – azzal a kitétellel, hogy a straight előtag elvész, ha egy nem blended whiskyben több különböző állam whiskyje keveredik.

A prémium márkák a whisky keveretlenségét gyakran single cask vagy single barrel (egy hordóból származó) felirattal jelzik. Ismert még a single batch (egyazon adagból származó) fogalma, de a gyártók gyakran nem tisztázzák, hogy ez pontosan mit jelent – legtöbbször aránylag kevés számú, 10-20 hordóból származó whisky.

Készítési eljárás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cefrézés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A skót whiskyvel ellentétben gyakran nem használnak malátát, hanem csak gabonapépet. A gabona az európában használt árpa helyett legtöbbször kukorica és rozs keveréke, ezért amerikai whisky íze édesebb, mint a skót vagy az ír whiskyé.

Lepárlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A straight whiskyt és a gabonanévvel megnevezett whiskyket nem szabad 80%-nál, a többit 95%-nál erősebbre párolni. A lepárlás azonban lepárlóoszlopban, folyamatos lepárlással történik, így az átlagos skót vagy ír kevert whiskynél teltebb és erősebb, a házasítatlan malátawhiskyknél viszont gyakran lágyabb ízük van.

Érlelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gabonanévvel ellátott típusokat érlelés előtt legalább 62,5%-osra kell hígítani. Ezeket belülről égetett tölgyfahordóban kell érlelni, kivéve a kukoricawhiskyt, aminek tilos égetett fával érintkeznie, és nem is kötelező érlelni. Ha az érlelés legalább 2 évig tart, akkor megkaphatják – de nem kötelező – a straight címkét (pl. straight rye whisky). A közönséges whisky érlelésére nem vonatkoznak szabályok azon túl, hogy tetszőleges időre tölgyfahordóba kell őket tölteni. Külön törvényi előírás, hogy ezek után a whiskynek olyan aromával, ízzel, jellemzőkkel kell rendelkeznie, amelyeket általában a whiskynek tulajdonítanak.

Palackozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legalább 40%-os alkoholtartalommal kell palackozni.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Old Valley Whisky 1905-ben

A whiskyfőzés tudományát skót és ír bevándorlók vitték magukkal az amerikai gyarmatokra a 17. és 18. században. Az árpa nem adott jó termést az Újvilágban, ezért nem használtak árpamalátát a whiskyhez. A búza, rozs és kukorica viszont jól termett. s eleinte az amerikai whisky inkább hasonlított a vodkára, mint az ír vagy skót whiskyre. Tőzeg sem volt a füstöléshez ezért egy idő után a füstös íz elérése érdekében a hordókat kezdték belülről kiégetni, illetve komló hozzáadásával is próbálkoztak. Így alakult ki az európaitól jelentősen eltérő karakterű amerikai whisky.

1791-ben a költségvetés finanszírozása céljából – bár a hivatalos állítás szerint a túlzott alkoholfogyasztás megzabolázása érdekében – a szövetségi kormány adót vetett ki a whiskyre, ami nagy felzúduláshoz, az ún. whiskylázadáshoz vezetett. George Washington 1794-ben 13 ezer fős hadsereget vezetett Nyugat-Pennsylvaniába a lázadás elfojtására. Sokak szerint ez túlzott erődemonstráció volt. Végül két embert ítéltek el árulás címen, de Washington elnök kegyelemben részesítette őket.

Az amerikai lepárlók száma egyre növekedett, 1850-ben a regisztrált lepárlók száma elérte a 3000-et. Ekkor még a kisüsti eljárást alkalmazták, bár már 1831 óta létezett az Aeneas Coffee ír mérnök által felfedezett lepárlóoszlop, ami folyamatos lepárlással sokkal nagyobb mennyiségű szeszt volt képes előállítani, bár gyengébb minőségben. Az új eljárás Skóciában terjedt el először, s a skótok nagy mennyiségű, de gyengébb minőségű whiskyvel árasztották el a világpiacot. Az amerikaiak és az írek, hogy megkülönböztessék az ő ekkori jobb minőségüket, a korábbi whisky írásmódról áttértek a whisky írásmódra a 19. század második felében.

Amerikai orvosi szeszrecept az 1920-as évekből, többnyire whiskyre szólt

Ezután az amerikaiak is kezdték alkalmazni a lepárlóoszlopot, s 1900 körül a whiskytermelés már a mai szintet is elérte. Az első világháború idején sok szeszfőzdét puskaporgyártásra köteleztek, s a whiskyből hiány támadt. 1917-től kezdve folyamatosan kezdték bevezetni egyes államok az szesztilalmat, ami 1919-ben általánossá vált az Egyesült Államokban, mint az alkotmány 18. kiegészítése. A legtöbb szeszfőzde bezárt, csak néhány gyártott alkoholt orvosi célokra. Felfutott viszont a kanadai whisky és a skót whisky, valamint a karibi rum termelése és csempészése. Amerika végül 1933-ban az alkotmány 21. kiegészítésével feladta a szesztilalmat. A második világháború idején azután az amerikai whisky átkelt az óceánon is, az amerikai katonák félgallonos palackokban árulták a német lakosságnak. Ma a legnagyobb tömegben árult amerikai whisky a Jim Beam Kentucky Straight Bourbon Whiskey és a Jack Daniel’s Tennessee Whiskey.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ebben a szócikkben a Gasztronómiai műhely irányelvei szerint – az ott részletezett okokból – a whisky egységes betűzését alkalmazzuk.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a whisky című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.