Amerikai rezgő nyár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Amerikai rezgő nyár
rezgő nyár ősszel
rezgő nyár ősszel
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosids
Rend: Malpighiales
Család: Fűzfafélék (Salicaceae)
Nemzetség: Nyárfák (Populus)
Faj: P. tremuloides
Tudományos név
Populus tremuloides
Michx.
Elterjedés
Populus tremuloides range map.png
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai rezgő nyár témájú kategóriát.

Az amerikai rezgő nyár (Populus tremuloides) a nyárfák (Populus) nemzettségébe tartozó faj. Észak-Amerika hidegebb tájain élő, lombhullató fa. Levelei ősszel aranysárga (ritkán vörös) színűek. Ritkán virágzik, általában a gyökeréről hajt új csemetéket, így sok helyen nagy kiterjedésű zárt erdőket alkot.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj Amerikában él, elterjedésének északi határát a permafroszt talaj szabja meg. Kanadában nagyon gyakori, minden tartományban és területen előfordul, talán Nunavutot kivéve. Az Egyesült Államokban legészakabbra Alaszkában a Brooks hegylánc déli lejtőin honos. Délen az alacsony fekvésű területeken Nebraska és Indiana államokban van elterjedésének határa. Ennél délebbre alacsony fekvésű területeken nem él, általában 1500-3700 méteres magasságokban található meg, főleg az Egyesült Államok nyugati részén. Mexikó hegyvidékein is szórványosan előfordul legdélebbre Guanajuato államban található meg.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

amerikai rezgő nyár erdő

20-25 méter magasra nő, gyors növekedésű fa. Törzsének átmérője 20–80 cm. Kérge viszonylag sima, fehéres-szürkés színű, vízszintes fekete vonalak (forradások) és kiálló fekete csomók találhatók rajta.

Az idősebb fák levelei megközelítőleg kör alakúak, 4–8 cm átmérőjűek, apró fogazottság található rajtuk. A levélnyél 3–7 cm hosszú. A fiatal fáknak hosszabb, 10–20 cm-es leveleik vannak, amelyek háromszög alakúak.

levelei

Barkája 4–6 cm hosszú, kora tavasszal jelenik meg, a levelek előtt. Kétlaki növény lévén, a hím- és női virágzat különböző fákon található. Termése 10 cm hosszú. Apró tokocskákból áll (6 mm), melyek egyenként kb. tíz parányi magot tartalmaznak. A magok egy vattaszerű szövedékbe vannak beágyazva, és nyár elején ennek segítségével a szél szállítja őket.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

rezgő nyár klónerdő Alaszkában

Elsősorban gyökérsarjakkal szaporodik, és gyakoriak a nagy méretű klóncsoportok. Ezen erdők minden fája egy klón, és egyetlen közös gyökérzetük van. Ezeket a fákat általában egy szervezetnek tekintik. Egy utahi, Pandonak nevezett kolóniát ily módon egyesek a világ legnagyobb tömegű[1] és legöregebb[2] élőlényeként tartanak számon, 6 millió kg-mal, és 80 ezer évvel.

A nyárfák ritkán nőnek magról. A beporzódást akadályozza az a tény, hogy a nagy kolóniák vagy női- vagy hímnemű egyedekből állnak, ugyanis genetikailag az egyes fák azonosak. Az esetleges beporzódás estén a magok csak rövid ideig életképesek, mert nincs tápanyagraktáruk és védőburkuk.[3]

Hibridek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az amerikai rezgő nyár természetes módon a következő fajokkal hibridizálódik:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Genetic Variation and the Natural History of Quaking Aspen, Jeffry B. Mitton; Michael C. Grant, BioScience
  2. Quaking Aspen, Bryce Canyon National Park Service
  3. Ewing, Susan. The Great Alaska Nature Factbook. Portland: Alaska Northwest Books, 1996.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]