Ambarvalia

Az Ambarvalia ősi tisztító szertartás az ókori Rómában. Minden évben tavasszal, májusban végezték el. Menete a következő volt: egy bikát, egy kost és egy disznót háromszor körülvezettek Rómában (vagy a birtokon), majd feláldozták őket Mars istennek. Ez a hármas áldozat, amelynek latin neve suovetaurilia volt, egyike volt a rómaiak legszentebb áldozatainak.

Az ünnep nevét az ambio (körbemegyek) és az arvum (mező) szavak összevonásából kapta.

Augustus császársága után a fratres Alvaresek végezték el a szertartást.

Később Ceres istennő tiszteletére rendezték.

Az ambarvaliát aratás előtt tartották, amikor az időjárás még veszélyeztethette a termést és a római hit szerint az istenektől függött, milyen lesz a termés. Vidám mezei ünnep volt, a napja munkaszünet.

A menet élén haladó áldozati állatokat ünnepi ruhában, olajággal kezükben követték az emberek és imádkoztak az istenekhez, hogy áldja meg a termést, a gazdát, az ifjú rabszolgákat és az állatokat.

Ebből az ünnepből nőhetett ki a keresztény búzaszentelés.

Források

• Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! Erre a cikkre nem terjed ki a „Creative Commons Nevezd meg! Így add tovább! 3.0” licenc.

További irodalom

• Ókori lexikon I–VI. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1904. Online hozzáférés
• Magyar katolikus lexikon