Amazoni kúszósül

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Amazoni kúszósül
Amazoni kúszósül egy USA-i állatkertben
Amazoni kúszósül egy USA-i állatkertben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Sülalkatúak (Hystricomorpha)
Alrendág: Hystricognathi
Részalrend: Caviomorpha
Öregcsalád: Erethizontoidea
Család: Kúszósülfélék (Erethizontidae)
Alcsalád: Valódi kúszósülök (Erethizontinae)
Nem: Coendou
Lacépède, 1799
Faj: C. prehensilis
Tudományos név
Coendou prehensilis
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Hystrix prehensilis Linnaeus, 1758
  • Coendou boliviensis Gray, 1850
  • Coendou brandtii Jentink, 1879
  • Coendou centralis Thomas, 1903
  • Coendou cuandu Desmarest, 1822
  • Coendou longicatus Lacépède, 1799
  • Coendou platycentrotus Brandt, 1835
  • Coendou prehensilis sanctamartae Allen, 1904
  • Coendou tricolor Gray, 1850
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Amazoni kúszósül témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amazoni kúszósül témájú kategóriát.

Az amazoni kúszósül más néven kapaszkodófarkú kúszósül (Coendou prehensilis) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a kúszósülfélék (Erethizontidae) családjába tartozó faj.

Az állat a Coendou emlősnem típusfaja.

A Coendou sanctamartae (Allen, 1904) nevű állatot, korábban az amazoni kúszósül alfajának tekintették.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Amerika esőerdejében honos. Előfordul Brazíliában, Argentínában, Venezuelában, Guyanában, Suriname-ban, Francia Guyanában, Bolíviában, továbbá Trinidad szigetén is.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kitömött amazoni kúszósül a londoni Természettudományi Múzeumban

A 33–34 centiméter hosszú farok a kapaszkodásra való. A tarajos sülhöz hasonlóan egész testét tüskék borítják, amik a védelmét szolgálják. Az amazoni kúszósülnek csak hasán nincs tüske, ha az amazoni kúszósült a földön egy jaguár lepi meg, egyetlen lehetősége a menekülésre, hogy összegömbölyödik és bízik tüskéiben, amelyek ilyenkor az állat erős bőrizomzatának összehúzódása következtében kimerevednek.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éjjel aktív, a nappalt az ágak között, vagy egy nagyobb fa üregében szundikálással tölti. Alkonyatkor aztán komótosan felmászik a növények csúcsára, és levelekkel, fiatal hajtásokkal, érett gyümölccsel táplálkozik. Az amazoni kúszósül javarészt fán lakó állat.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az amazoni kúszósül 578 naposan ivarérett. A párzási időszak februárban történik. 70-80 napos vemhesség után az anyaállat általában 4 kölyköt hoz világra. Az újszülöttek átlagosan 408 grammosak, szőrük keztedben még puha, azonban néhány nap alatt megkeményedik, és kialakulnak a kicsinyek védelméhez nélkülözhetetlen tüskék.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]