Amasya (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Amasya szócikkből átirányítva)
Amasya
Amasya turkey hatuniye mahallesi.jpg
Oszmán házak és sziklasír Amasyában
Közigazgatás
Ország  Törökország
Régió Fekete-tengeri
Tartomány Amasya
Rang város
Polgármester İsmet Özarslan
Irányítószám 05000 és 05999 között[1]
Körzethívószám 00 90 358
Népesség
Teljes népesség 82 200 fő (2008)[2] +/-
Körzet népessége 128 703 fő[3]
Földrajzi adatok
Terület 1730 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Amasya  (Törökország)
Amasya
Amasya
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 40° 39′, k. h. 35° 50′Koordináták: é. sz. 40° 39′, k. h. 35° 50′
Amasya weboldala

Amasya (korábban Amaseia vagy Amasia, görög eredetű szó: Αμάσεια, magyar szövegekben gyakran Amaszia vagy Amászia) város Törökország középső északi részében, Amasya tartomány fővárosa. Itt született Sztrabón ógörög földrajztudós.

Amasya 1730 km²-en terül el, magának a városnak 2000-ben mintegy 74 000 lakója volt.[4] 2008-ban a népesség 82 200 fő volt, a körzeté pedig 128 703[5]

Bár a város a tengerhez közel fekszik, magas fekvése miatt éghajlata szárazföldi, ezért nagyon megfelel például az alma termesztésére, amelyről a tartomány híres.

Fekvésének szépsége, historikus török faházai, gazdag történelmi hagyománya a turisták közt népszerűvé teszik Amasyát. A fölé tornyosuló sziklákba vájt sírokba Pontus királyait temették, a város uralkodókat, művészeket, tudósokat adott a világnak és hozzá kötődik Mustafa Kemal Atatürk életének egy fontos szakasza is.[6]

Néveredet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sztrabón szerint a város neve Amaszisz, az amazonok királynőjének nevét tükrözi, aki a legendák szerint itt élt.[7] A név keveset változott a történelem folyamán: a görög és római pénzérméken az Αμάσεια, Amaseia, Amassia és Amasia alakok fordulnak elő és a török hódítás sem okozott a névben jelentős változást.

Más feltevések szerint a név Ma istennő nevéből eredeztethető, akit többek között Kappadókiában is imádtak, a Ma vagy Ama jelentése pedig „anya”, azaz „anyaistennő”.[8]

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amasya a tengerszint felett mintegy 411 méter magasan, egy természeti szépségekben bővelkedő szűk folyóvölgyben helyezkedik el, amelyet csaknem függőleges sziklafalak, illetve a Canik és a Pontus hegycsúcsai szegélyeznek. Földrajzilag a város a Fekete-tenger partvidéke és Belső-Anatólia termékeny síksága közt épült, melyet a Tersakan, Çekerek és Yeşilırmak folyók öntöznek.

A városon keresztülfolyó Yeşilırmakot (ókori görög nevén Irisz) öt híd keresztezi. Amasya jórészt a déli parton fekszik, a folyó mentén elnyúlva. A völgy falai itt is meredekek, ezért lakhatatlanok. Így a folyó éles kanyarulatát követő település "V" alakot vesz fel.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Folyóparti házsor Amasyában.

Amasya legértékesebb látnivalói a régi, Oszmán kori udvarházak. Az egyik legelegánsabb ilyen épület a Hazeranlar-ház, melyet 1872-ben építtetett Defterdar Hasan Talat Efendi, húga, Hazeran részére.[9] A városközponttól nyugatra található a tornyot és hellenisztikus kori falszakaszokat tartalmazó Amasyai vár, mely a Harşane-hegyre épült. A vár lábánál láthatóak az i. e. a harmadik századból származó Királyszikla-sírok, melyekben Sztrabón szerint pontoszi királyok nyugodtak. Az erődhöz sziklába vájt lépcsők visznek fel, a váron belül két sziklalépcső vezet a szikla belsejébe és lejjebb az emelkedőn még egy lépcső, amelyet a késő hellenisztikus korban ostrom idején vízhordásra használtak.[10][11] A környéken több termálforrás is található, és a város büszkélkedhet egy 1678-ban épült törökfürdővel is.[12] A várostól egy kilométerre délre, a fő út mellett egy sziklába vájt régi vízvezeték maradványai találhatók. A folyó mentén lefelé mintegy két kilométerre van egy Tes nevű főpap sziklába vájt sírja.[11]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A meredek völgyfalak miatt könnyen védhető település ősidők óta folyamatosan létezik.

A város az ókorban otthont adott a hettitáknak, phrügöknek, kimmereknek, lüdöknek és a perzsáknak. Kr. e. 333 és Kr. e. 26 közt Pontus királyainak fővárosa volt, virágzó hellénisztikus kultúrával.[13]

Magyar vonatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amasya érseki címét 1860-ban Lonovics József korábbi egri érsek töltötte be, akit az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharcban való részvételéért itthon üldöztek, ezért elhagyni kényszerült hazáját.

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Szelim

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Amasya postai irányítószámai
  2. Amasya tartomány körzeteinek és településeinek népessége (török nyelven). Török Statisztikai Hivatal, 2008. (Hozzáférés: 2009. március 3.)
  3. Török Statisztikai Hivatal, 2008. Ld. fentebb.
  4. Coğrafi Yapı (török nyelven). Amasya Önkormányzata. (Hozzáférés: 2009. február 13.)
  5. TUIK
  6. Amasya in the War of Independence (angol nyelven). Amasya tartomány. (Hozzáférés: 2009. február 13.)
  7. http://www.adelphiatravel.com/amasya.htm
  8. The Origin of the name Amasya (angol nyelven). Amasya tartomány. (Hozzáférés: 2009. február 13.) Amasya (adelphiatravel.com)
  9. Amasya Houses (angol nyelven). Republic of Turkey Ministry of Culture and Tourism. (Hozzáférés: 2009. február 13.)
  10. Castles, Rock Tombs (angol nyelven). Republic of Turkey Ministry of Culture and Tourism. (Hozzáférés: 2009. február 13.)
  11. ^ a b The Princeton Encyclopedia of Classical Sites: Amaseia
  12. Inn, Public baths and bazaars (angol nyelven). Republic of Turkey Ministry of Culture and Tourism. (Hozzáférés: 2009. február 13.)
  13. Amasya Tarihi (török nyelven). Amasya Önkormányzata. (Hozzáférés: 2009. február 13.)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • F. & E. Cumont, Studia Pontica II (1906) 146-71
  • J.G.C. Anderson et al., Studia Pontica III.1 (1910) 109-48
  • G. de Jerphanion, MélUSJ 13 (1928) 5-14, 41I
  • G. E. Bean, “Inscriptions from Pontus,” Belleten 17 (1953) 167-72.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]