Disznóparéj
A disznóparéj vagy amaránt (Amaranthus) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe tartozó disznóparéjfélék (Amaranthaceae) családjának névadó nemzetsége. A világ számos részén elterjedt. Körülbelül 100 faj tartozik ide. Ezek a fajok sok szempontból hasonlítanak a Celosia fajokra. A legtöbb disznóparéj egyéves növény.
A növény tudományos neve a görög amarantos (Αμάρανθος vagy Αμάραντος) szóból származik, melyek jelentése: ami sose hervad, vagy a nem hervadó (virág).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Származása, elterjedése
A legtöbb faj Amerikában honos; zömmel a 18. században hurcolták be őket Európába, ahol őshonosnak mindössze két alfaj, illetve változat tekinthető:
- cigány disznóparéj (A. graecizans var. sylvestris),
- zöld disznóparéj (A. blitum ssp. ascendens)
[szerkesztés] Megjelenése, felépítése
Virágai sokféle színárnyalatúak lehetnek. A Magyarországon élő fajták legkönnyebben nővirágjaik alaktani jegyei alapján különböztethetők meg.
[szerkesztés] Életmódja, élőhelye
Mivel a szél porozza be őket és gyakran kereszteződnek, az egyes fajok nagyon változékonyak, nehéz őket megkülönböztetni.
[szerkesztés] Felhasználása
Sok faját gyomnövénynek tekintik, mások azonban értékes zöldség-, gabona- vagy dísznövények.
[szerkesztés] Gabonanövény
Számos faját a magok miatt termesztik, főleg Ázsiában és Amerikában. Fontos tápláléknövénye volt az inkáknak és az Andokban ma kiwicha néven említik. A régi aztékok is ismerték, ők huautli-nak nevezték a növényt. Más mexikói bennszülött népek rituális italokat és táplálékokat készítettek belőle.
Sokan a mai napig megpirítják az amaránt magokat pattogatott kukoricához hasonlóan és mézzel vagy melasszal keverik; ezt a keveréket alegría-nak nevezik (spanyolul „vidámságot” jelent).
Az amarántmag teljes értékű fehérjét és növényi rostokat tartalmaz, ásványi anyagokban gazdag (vas, magnézium, réz és mangán).
[szerkesztés] Fontosabb fajok
[szerkesztés] Magyarországon honos fajok
- Fehér disznóparéj (A. albus)
- Labodás disznóparéj (A. blitoides)
- Zöld disznóparéj (A. blitum)
- Bouchon-disznóparéj (A. bouchoni)
- Karcsú disznóparéj (A. chlorostachys)
- Bodros disznóparéj (A. crispus)
- Vöröslő disznóparéj (A. deflexus)
- Cigány disznóparéj (A. graecizans)
- Terpedt disznóparéj (A. patulus)
- Szőrös disznóparéj (A. retroflexus)
[szerkesztés] Kertekben ültetett fajok
- Bókoló disznóparéj v. bárányfarok (A. caudatus)
- Bíbor disznóparéj (A. cruentus)
- Piros disznóparéj (A. hypochondriacus)
[szerkesztés] Rendszertani felosztása
A nemzetséget két fajsorra tagolják:
1. Amaranthotypus: e fajok virágzata hosszús, tömött, szártetőző álfüzér. A virágok öttagúak, az egymagvú termés tokja általában jellegzetesen leváló kupakkal nyílik (kivéve a Bouchon-disznóparéjt, amelynek toktermése zárva marad. Ebbe a szekcióba vetési és ruderális gyomok (szőrös disznóparéj, karcsú disznóparéj, Bouchon-disznóparéj), valamint kivadulásra hajlamos dísznövények (bíbor disznóparéj és bókoló disznóparéj) tartoznak.
2. Blitopsis csaknem minden, ide tartozó faj virágzata rövid, a levél hónaljában növő csomó. E virágok háromtagúak, a fajok egy részének termése nem nyílik fel. Az ide tartozó fajok (labodás disznóparéj, fehér disznóparéj, bodros disznóparéj, cigány disznóparéj, vöröslő disznóparéj és zöld disznóparéj) szántóföldi és ruderális gyomtársulásokban fordulnak elő.
[szerkesztés] Képek
-
Loves-lies-bleeding (Amaranthus caudatus)
-
Green Amaranth (A. hybridus)
-
Seabeach amaranth (A. pumilus), an amaranth on the Federal Threatened species List
-
Red-root Amaranth (A. retroflexus) - from Thomé, Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz 1885
-
Spiny Amaranth (Amaranthus spinosus)
-
Green Amaranth (Amaranthus viridis)
[szerkesztés] Források
- Lenz, Botanik der alt. Griech. und Rom. - Botany of old Greece and Rome (1859)
- J. Murr, Die Pflanzenwelt in der griech. Mythol. - Plants in Greek Mythology (1890)
- Solymosi Péter: Amaranthus-fajok megkülönböztetése a nővirág morfológiai eltérései alapján
