Disznóparéj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Amaránt szócikkből átirányítva)
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Amaranthus
Bókoló disznóparéj (Amaranthus caudatus)
Bókoló disznóparéj (Amaranthus caudatus)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Disznóparéjfélék (Amaranthaceae)
Alcsalád: Disznóparéjformák (Amaranthoideae)
Nemzetség: Amaranthus
L.
Fajok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Amaranthus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amaranthus témájú médiaállományokat.

A disznóparéj vagy amaránt (Amaranthus) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe tartozó disznóparéjfélék (Amaranthaceae) családjának névadó nemzetsége. A világ számos részén elterjedt. Körülbelül 100 faj tartozik ide. Ezek a fajok sok szempontból hasonlítanak a Celosia fajokra. A legtöbb disznóparéj egyéves növény.

A növény tudományos neve a görög amarantos (Αμάρανθος vagy Αμάραντος) szóból származik, melyek jelentése: ami sose hervad, vagy a nem hervadó (virág).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Származása, elterjedése

A legtöbb faj Amerikában honos; zömmel a 18. században hurcolták be őket Európába, ahol őshonosnak mindössze két alfaj, illetve változat tekinthető:

[szerkesztés] Megjelenése, felépítése

Virágai sokféle színárnyalatúak lehetnek. A Magyarországon élő fajták legkönnyebben nővirágjaik alaktani jegyei alapján különböztethetők meg.

[szerkesztés] Életmódja, élőhelye

Mivel a szél porozza be őket és gyakran kereszteződnek, az egyes fajok nagyon változékonyak, nehéz őket megkülönböztetni.

[szerkesztés] Felhasználása

Sok faját gyomnövénynek tekintik, mások azonban értékes zöldség-, gabona- vagy dísznövények.

[szerkesztés] Gabonanövény

Számos faját a magok miatt termesztik, főleg Ázsiában és Amerikában. Fontos tápláléknövénye volt az inkáknak és az Andokban ma kiwicha néven említik. A régi aztékok is ismerték, ők huautli-nak nevezték a növényt. Más mexikói bennszülött népek rituális italokat és táplálékokat készítettek belőle.

Sokan a mai napig megpirítják az amaránt magokat pattogatott kukoricához hasonlóan és mézzel vagy melasszal keverik; ezt a keveréket alegría-nak nevezik (spanyolul „vidámságot” jelent).

Az amarántmag teljes értékű fehérjét és növényi rostokat tartalmaz, ásványi anyagokban gazdag (vas, magnézium, réz és mangán).

[szerkesztés] Fontosabb fajok

[szerkesztés] Magyarországon honos fajok

[szerkesztés] Kertekben ültetett fajok

[szerkesztés] Rendszertani felosztása

A nemzetséget két fajsorra tagolják:

1. Amaranthotypus: e fajok virágzata hosszús, tömött, szártetőző álfüzér. A virágok öttagúak, az egymagvú termés tokja általában jellegzetesen leváló kupakkal nyílik (kivéve a Bouchon-disznóparéjt, amelynek toktermése zárva marad. Ebbe a szekcióba vetési és ruderális gyomok (szőrös disznóparéj, karcsú disznóparéj, Bouchon-disznóparéj), valamint kivadulásra hajlamos dísznövények (bíbor disznóparéj és bókoló disznóparéj) tartoznak.

2. Blitopsis csaknem minden, ide tartozó faj virágzata rövid, a levél hónaljában növő csomó. E virágok háromtagúak, a fajok egy részének termése nem nyílik fel. Az ide tartozó fajok (labodás disznóparéj, fehér disznóparéj, bodros disznóparéj, cigány disznóparéj, vöröslő disznóparéj és zöld disznóparéj) szántóföldi és ruderális gyomtársulásokban fordulnak elő.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] További információk

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Disznóparéj témájú médiaállományokat.
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken