Am386

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Am386
Am386DX-40.jpg
AMD 80386DX-40 132 csatlakozós PQFP tokozásban, az alaplapra forrasztva

Gyártás 1991 –
Tervező AMD
Gyártó AMD
Max CPU órajel 20 – 40 MHz
FSB sebességek 20 – 40 MHz
Gyártás technológia méret 1,5 µm – 0,8 µm
Utasításkészlet x86 (IA-32)
Mikroarchitektúra 80386
Magok száma 1
L1 gyorsítótár alaplaptól függő
L2 gyorsítótár nincs
Tokozás DX variáns:
132 lábú PGA
132 lábú PQFP
SX variáns:
88 lábú PGA
100 lábú PQFP
Alkalmazása asztali, beágyazott (DE modellek)
Előd Am286
Utód Am486


Az Am386 CPU az Intel 80386 100%-ban kompatibilis klónja, az AMD bocsájtotta ki 1991-ben. Többmilliós példányszámban adták el, ami az AMD-t az Intel valódi kihívójává tette, nem csupán az x86 CPU-k (ez akkoriban a 8086-os családot jelentette) második forrásává.[1]

Történet és tervezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Am386 CPU már 1991 előtt készenállt a kibocsájtásra, az Intel egy bírósági perrel visszatartotta.[2] Az AMD már korábban az Intel 8086, Intel 80186 és Intel 80286 kialakítások második forrása / másodlagos gyártója volt, és az AMD értelmezésében az 1982-ben kötött szerződés kiterjedt a processzorok minden származékára is. Az Intel ezzel szemben azt állította, hogy a szerződés csak a 80286-os és az azt megelőző processzorokra terjed ki, és megtiltotta az AMD-nek a 80386-os processzorok gyártását 1987-ben. Néhány évnyi pereskedés után az AMD végül megnyerte a pert és 1992-ben megszerezte a jogot az Am386-os forgalmazására. Ez megalapozta a versenyt a 80386-kompatibilis 32 bites CPU piacon, ami többek között a PC-k árának csökkenését is eredményezte.[1]

1987-ben az Intel felbontotta az Intel és AMD közötti a technikai csere-egyezményt. Emiatt az AMD-nek nem volt joga gyártani a 80386-os processzorokat. 1987-ben az AMD egy jogi procedúrát kezdeményezett, amely 5 éven át tartott és csak 1992-ben ért véget. Eközben az AMD kihasználta a fennálló (1976-ban egy keresztlicenc-egyezményben megszerzett és 1982-ben meghosszabbított) jogait az Intel mikrokódjának használatára, aminek segítségével visszafejtette az Intel 80386 processzort és a 80287-es matematikai koprocesszort. Az Intel 80386 visszafejtési folyamata 1988-ban kezdődött és több, mint egy évet vett igénybe. Ennek eredményeképpen az AMD birtokába került egy hatékonyabb mikroprocesszor, amely továbbra is az Intel mikrokódját használta. Az AMD 80386 család 1990-ben jelent meg, és 1991-ben az AMD bemutatta a 80386SX mikroprocesszorait is.[2]

Miközben az Intel 386-os processzorok legmagasabb órajele a 33 MHz volt, az AMD 40 MHz-es változatot is kibocsájtott, mind a 386SX, mind a 386DX típusból, ezzel megnövelve az architektúra élettartamát. Az AMD 386DX-40 népszerű volt a kisebb PC-klón-gyártók és a kis költségvetésű számítógéprajongók között, mert közel 80486-os teljesítményt hozott, a valódi 486-osénál jóval alacsonyabb áron.[3]

A 486-nál az utasítások végrehajtása kevesebb órajelciklust igényel, a szorosabb utasításfutószalagnak és a lapkára integrált kritikus CPU gyorsítótárnak köszönhetően. Azonban az Am386DX-40 ugyanolyan 32 bites adatsínnel dolgozik, mint egy 80486-os, de az adatsín ugyanolyan sebességen működik, mint a processzor (ellentétben pl. a 486 DX-2-eseknél alkalmazott 25-től 33 MHz-ig terjedő sínsebességgel), és ez az Am386DX-nál összehasonlításban viszonylag jó memória és I/O sebességet eredményezett.[4]

Az Am386DX adatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 32 bites adatsín, a BS16 bemenet segítségével válthat 32 bites vagy 16 bites sín között
  • 32 bites fizikai címtér, 4 GiB címezhető fizikai memóriaterület
  • a kód lehívása négy bájtos egységekben történik
Különböző Am386DX modellek adatai, forrás:[1][2]
Modellszám frekvencia FSB feszültség fogyasztás foglalat megjelenés ideje
AMD Am386DX/DXL-20 20 MHz 20 MHz 5 V 1,05 Watt 132 lábú CPGA 1991
AMD Am386DX/DXL-25 25 MHz 25 MHz 5 V 1,31 Watt 132 lábú CPGA 1991 márc.
AMD Am386DX/DXL-33 33 MHz 33 MHz 5 V 1,73 Watt 132 lábú CPGA 1991
AMD Am386DX/DXL-40 40 MHz 40 MHz 5 V 2,10 Watt 132 lábú CPGA 1992
AMD Am386DX-40 40 MHz 40 MHz 5 V 3,03 Watt 132 lábú PQFP 1992

Am386 SX[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1991-ben az AMD bemutatta a 386SX processzor továbbfejlesztett változatát, amely ezúttal sem egy második forrásként gyártott Intel csip, hanem egy lábkompatibilis változat visszafejtésén alapult. Ez volt az AMD első olyan megjelenése az x86 piacon, amely nem második forrásként gyártott termék.[5] Az AMD 386SX processzorok órajele megjelenésük időpontjában nagyobb, áruk pedig alacsonyabb volt az Intel 386SX-énél. 0,8 µm-es technológiával készültek, statikus magot tartalmaznak, ami lehetővé teszi az órajelfrekvencia 0-ra való csökkentését, és ebben az állapotban a processzor fogyasztása mindössze néhány milliwatt. Általános energiafelvétele 35 %-kal kisebb, mint az Intel kialakításának, még az Intel 386SL-énél is kisebb, ami az AMD 386SX modellt mind az asztali, mind a mobil számítógépek ideális processzorává tette. Az SXL verziók fejlett fogyasztáskezelő funkciókat tartalmaztak és energiafelvételük még kevesebb volt.[5]

Az Am386SX adatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 16 bites adatsín, nincs sínméretezési opció
  • 24 bites fizikai címtér, 16 MiB címezhető fizikai memóriaterület
  • az előlehívó egység kétbájtos adatokat olvas egyszerre (mint a 80286)
Különböző Am386SX modellek adatai, forrás:[2][5]
Modellszám frekvencia FSB feszültség fogyasztás foglalat megjelenés ideje
AMD Am386SX-20 20 MHz 20 MHz 5 V Watt 100 lábú PQFP 1991
AMD Am386SX/SXL-25 25 MHz 25 MHz 5 V Watt 100 lábú PQFP 1991 ápr. 21.
AMD Am386SX/SXL-33 33 MHz 33 MHz 5 V Watt 100 lábú PQFP 1992
AMD Am386SX-40 40 MHz 40 MHz 5 V Watt 100 lábú PQFP 1991

A 80387 koprocesszor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Am386 lebegőpontos teljesítménye fokozható egy 80387DX vagy 80387SX koprocesszor hozzáadásával, bár az így bővített rendszer teljesítménye még így is jóval elmarad a csipre integrált FPU-val rendelkező 486DX-é mögött. Emiatt az Am386DX nem volt a legideálisabb választás a tudományos alkalmazások és a számítógépes tervezés – CAD – céljaira, amelyekben sok a lebegőpontos számítás. Ezek a területek azonban az 1990-es évek elején még kis piacnak számítottak, és a csipek enélkül is jól fogytak, először középtávú versenyzőként, később az olcsó csipek piacán. Az öregebb 386-os CPU-k alaplapjai gyakran kevesebb bővítési lehetőséggel rendelkeztek, ami miatt ezekben gondokat okozott a Windows 95 memóriaigénye, az Am386-os alaplapok még mindig jól fogytak az 1990-es évek közepén; az olcsóbb alaplapokat az MS-DOS vagy Windows 3.1x felhasználók vásárolták. Az Am386 és kisfogyasztású leszármazottai népszerűek voltak a beágyazott rendszerek terén is, sokkal tovább, mint a PC-k processzoraiként.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c The AMD Am386 DX Processor. cpu-collection.de, 2011. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. ^ a b c d Shvets, Gennadiy: AMD 80386 mikroprocesszor. CPU-World, 2011. november 5. (Hozzáférés: 2014. február 15.)
  3. 386DX-40 and competitors. the red hill cpu guide, 2011. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  4. 486SX-25s vs. 386DX-40s: the upstart fights back. (evaluations of 30 microcomputers based on Intel Corp.'s 80486SX-25, 80386DX-40 mikroprocesszor) (Hardware Review) (Systems: 486SX-25 vs. 386-40) (Evaluation). Highbeam Business, 1992. december 1. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  5. ^ a b c The AMD Am386 SX Processor. cpu-collection.de, 2011. (Hozzáférés: 2011. november 30.)

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Am386 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Am386 témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]