Alvinczi Péter (lelkész)
| Alvinczi Péter | |
| Születéskori neve | Alvinczi Péter |
| Született | Nagyenyed 1570 |
| Elhunyt | Kassa 1634. november 26. |
| Foglalkozása | lelkész, hitvitázó, református író |
Alvinczi Péter (Nagyenyed, 1570 – Kassa, 1634. november 26.) református lelkész, hitvitázó, Pázmány Péter egyik legnagyobb ellenfele. (Nem azonos borbereki Alvinczi Péter bíróval, aki az unokája volt.)
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Tanulását szülőhelyén kezdte s Nagyváradon végezte, legenda csupán, hogy itt 1580–1583-ban Pázmány tanulótársa volt. Ezután külföldre ment, kérdéses, hogy járt-e Svájcban és Itáliában, bizonyos, hogy tanult Wittenbergben és Heidelbergben Németország. 1599-ben tért vissza, de a következő évben ismét külföldre ment és Heidelbergben tanult, honnan 1602-ben tért haza. Elöbb Debrecenben volt rektor, 1603-ban pappá szentelték Nagyváradon, és itt 1604. február 22-éig működött; e napon választották a bihari egyházmegye esperesévé és másnap nagyváradi lelkésszé nevezték ki. 1605 elején Bocskai István meghivására a nagykereki lelkészi hivatalt foglalta el; és udvari papja volt Bocskainak, de már 1606. március 5-étől kassai lelkész volt, amely tisztet haláláig betöltötte. Leginkább Pázmány Péterrel folytatott heves hitvitáinak okán nevezetes. Halotti beszédei fontos genealógiai adatokat tartalmaznak, melyeket Nagy Iván is felhasznált. Károlyi Zsuzsanna, Bethlen Gábor felesége, fölött mondott gyászbeszédében (1622) közölte a Micbán mondát, a Boksa nemzetség eredetmondáját.
Munkái [szerkesztés]
- Egy tetetes, neve vesztett pápista embertől… küldetett szines öt levelekre rend szerint való feleleti. Debrecen, 1609.
- Lelki orvosság. 1614. (Névtelenül és hely nélkül)
- Tükör 1614. (Ismeretlen.)
- Itinerarium catholicum. Azaz: nevezetes vetélkedés. Debrecen, 1616. (Tévesen tulajdonították Alvinczi Péternek, valódi szerzője Szegedi Dániel tokaji, később debreceni lelkész)
- Machiavellizatio". Kassa, 1620. (Névtelenül)
- Resultatio plagarum castigatoris autorem Machiavellizationis. Kassa, 1620.
- Az Urnak szent vacsorájáról való rövid intés. Kassa, 1622.
- Halotti beszéd Károly Zsuzsánna fölött. Gyulafehérvár, 1624.
- Dedicatio… az az Cassan az királyi házban való capolnának az abususokból Isteni tiszteletre szenteltetésekor tött praedicatio. Kassa, 1625.
- Halotti beszéd Báthori Gábor fej. fölött. Gyulafehérvár, 1628.
- Quadragesima vasárnapra tartozó szent evangeliomnak magyarázatja. Kassa, 1632.
- Egy rövid uti predikatio. Kassa, 1632.
- Postilla, azaz prédikációk. Kassa, 1633–34.
Valószínűleg ő volt szerzője,vagy legalább egyik szerzője Bocskai István végrendeletének; a Qurela Hungariae (Kassa 1619) és a Defensio querelarum Hungaricarum (hely nélkül 1620) című politikai röpiratoknak. Levelezést folytatott Bethlen Gábor, erdélyi fejedelemmel.
Kiadta még Szenczi Molnár Albert latin grammatikáját versekbe szedve.
Bod Péter szerint magyar nyelvtant is írt, amire onnan következtet, hogy az erdélyi egyházkerületi gyűlés 1639-es határozata Alvinczi latin és magyar nyelvtanának kinyomtatását írta elő az iskolák számára.
Források [szerkesztés]
- Ferenczy: Magyar irók. Életrajz-gyüjtemény. 1856
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891. Online hozzáférés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 26–27. o. Online hozzáférés
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
