Alumínium-fluorid
| Alumínium-fluorid | |
|---|---|
| Más nevek | Alumínium(III)-fluorid, alumínium-trifluorid |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [7784-18-1] |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | AlF3 |
| Moláris tömeg | 83,977 g mol−1 |
| Megjelenés | fehér színű, kristályos, szilárd |
| Sűrűség | 2,88 g/cm3 (20 °C)[1] |
| Olvadáspont | |
| Oldhatóság (vízben) | alig oldódik[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[1] |
| NFPA 704 |
|
| R mondatok | R22, R36/37/38[1] |
| S mondatok | S26[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az alumínium-fluorid egy szervetlen vegyület, amelynek a képlete AlF3. Színtelen, kristályos vegyület. Különféle hidrátjai léteznek, tartalmazhat egy, három vagy 3½ mól kristályvizet. Vízben alig oldódik, savak és lúgok sem oldják. Hevítve (körülbelül 1260 °C-on) szublimál.
Tartalomjegyzék |
Szerkezete [szerkesztés]
A kristályos alumínium-fluorid atomrácsos jellegű. A kristályrácsa AlF6 oktaéderekből épül fel. A fluoratomok hídligandumok szerepét töltik be, ugyanis két-két alumíniumatomhoz tartoznak.
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
Magas hőmérsékleten vízgőz hatására hidrolizál.
Előállítása [szerkesztés]
Az alumínium-fluorid akkor keletkezik, ha alumínium vagy vörös izzáson timföld hidrogén-fluorid-gázzal reagál.
Keletkezik alumínium-hidroxidból is hidrogén-fluorid hatására.
Felhasználása [szerkesztés]
Az alumínium-fluoridot az alumíniumkohászatban adalékanyagként alkalmazzák az olvadék olvadáspontjának csökkentésére. Emellett katalizátorként is szolgál.[1]
Források [szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.


