Göd

Göd
Göd címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Dunakeszi
Rang	város
Polgármester	Markó József (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	2131 és 2132
Körzethívószám	27
Népesség
Teljes népesség	18 379 fő (2011. január 1.) +/-
Népsűrűség	814,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,24 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Göd Pozíció Magyarország térképén
Göd Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47.6907° k. h. 19.1345°47.6907, 19.1345
Göd weboldala

Göd város Pest megyében, a Dunakeszi kistérségben. A Dunakanyar kapujának nevezett település vonzó nyaralóhely a Duna partján.

Fekvése

A Dunakanyar közelében található Dunamenti település, a Dunakanyar kapujaként is szokták nevezni. Budapesttől kb. 25 km-re északra, Váctól 9 km-re délre található.

Megközelítése, közlekedés

• Budapest felől autóval a 2-es főúton vagy a 2/A gyorsforgalmi úton, vonattal a Budapest–Vác vonalon, Volánbusszal, vagy a Duna mellett végighúzódó kerékpárúton érhető el.
• 1846. július 15-én itt nyílt meg az első magyar vasútvonal. 1877-ben a vonalnak csak Rákospalotán, Dunakeszin és Gödön volt állomása.
• Négy helyközi Volánbusz viszonylat halad keresztül a városon (300, 301, 321, 345) és egy magánvállalkozásban üzemelő helyi járat is közlekedik (egy Ikarus 405 típusú autóbusszal).

A legközelebbi települések

• Dunakeszi, Sződ, Sződliget, Vác
• a Duna túlpartján Szigetmonostor, Pócsmegyer

Története

Kezdetek

Göd ősidők óta lakott helynek számít. Számos őskori régészeti emlék maradt fent, tártak fel a település területén. Újkőkori, majd réz-és bronzkori emberek telepedtek le, szarmaták települést alapítottak. A római uralomból számos pénzérme került elő, valamint római őrtorony a Duna parton, a Csörsz-árok Dunakeszi közelében és az Újtelepnél feltárt erődépítkezés, melyet I. Valentinianus császár rendelt el, mely a limestől mélyen az ellenséges területen belül épült volna fel, így áttételesen háború, egy király és egy császár halálokozója volt. (részletes leírás: Várak, kastélyok, templomok folyóirat 2008/június).

Mohácsig

A mai Felsőgöd területén található az avar kori földvár, melyről az utat és a Dunát lehetett védelmezni. Itt alakult ki a kör alapú templom és falu Gud, Göde néven. Göd Juditot még 1640-ben is említik. A váci püspökség birtoka ekkor Göd. A pusztító tatárjárás után Göd a Gyula-Zsombor nemzetségből származó Sebrethez kerül, aki Fejér megye ispánja. Ekkor említik először oklevélben a települést 1255-ben. Ez az évszám található a címerben is. Gödöt 1317-ben Károly Róbert Szécsi Dénesnek. A 15. században a római őrtorony alapjaira ismét felépítettek egy őrtornyot. A Sződ-rákosi patakon vízimalom épült. 1485-ben a váci országgyűlésre érkező Mátyás király átvonult a falun.

Török kor

A mohácsi vész után a terület folyton rablások áldozatává vált, ezt bizonyítja az az adat, mely szerint 1684-ig 38 esetben dúlták a vidéket a török és a keresztény hadak. A lakosság elmenekül, templom, temető falu elpusztul. 1600 körül a Madáchoké lett Göd. A török kiűzése után a feljegyzések szerint elhagyott, kiégett puszta, mely Sződhöz tartozik.

Újjáépülés

1700 körül alakul ki Göd-puszta, a mai Nemeskéri kúria és környéke. Az 1715-ös összeírás alapján Vác pusztája. 1718-ban Madách László lesz a birtokosa Sződdel együtt. Felépül a Madách kastély és birtok. 1736-ban a Grassalkovich családi uradalom része lesz, kiépül a Göd-pusztai központ, a Kincsem telep, pálinkaház és sörfőzde épül. A falu újjáépülése színtiszta magyar lakosokkal. A Gál-napi marha és baromfivásárok visszállítása, postakocsijárat indul. Mayerffy József bérli a pusztát, juhtenyésztés, pincészet, gazdasági épületek épülnek. A sírja a Göd-pusztai temetőben található. 1800 környékén megjelennek a hajómalmok a Dunán.

Fejlődés megindulása, Reformkor

1805-ben Mayerffy József magyar feliratú harangja, ez van a címerben is. 1830-ban a bérleti viszony megszűnik, Mayerffyak megvásárolják Gödöt. A tulajdonos Mayerffy Ferenc Xavérius, serfőző mester, a Lovaregylet alapítója, Széchenyi István barátja. Montreál csehországi herceg Széchényi előtt vette bérbe. 1846-ban felavatták az ország első vasútját Pest és Vác között. A kezdeti palotai és dunakeszi állomás után Göd lett a harmadik állomás. A szabadságharc ideje alatt a birtokot és a kúriát feldúlják. A Sina család tulajdona a terület 1864-ig, majd egy belga bank parcellázza. Floch-Reichersberg, Schöffer Bódog, Arany László, Nemeskéri-Kiss Miklós és dr. Széchy Kálmán birtokosok.

A település kialakulása

1873-ban megjelenik Felsőgödtelep, birtokosa Szapáry gróf, kastélya a Madách utcában. 1875-től 1880-ig Kincsem, a csodaló a gödi istálló lakója, tenyésztője Blaskovics Ernő, aki idehozta, így kialakult egy versenyló tréningtelep. Kincsem mindenidők legeredményesebb versenylova. A ma is álló Kincsem istálló Göd egyik legrégibb épülete. Göd-pusztán iskola, posta-ügynökség a kúria épületében. Nemeskéri-Kiss Miklós honvédezredes és Nemeskéri-Kiss Pál szeszgyárat, gazdasági vasutat és svájci mintára istállókat épített. Megjelenik Kis-Göd, a Villatelep. 1900 környékén Tégla és cementlapgyár üzemel 100 munkással, épületei egy része ma is áll, vendéglők boltok találhatók benne a főúton. Huzella Tivadar megvásárolja Arany Lászlótól a birtokot. 1951-től az MTA tulajdona. Parcellázás Felsőgödön. 1902-ben felépül a mai Művelődési ház a Biciklista Nagyvendéglő, melyben később mozi üzemel. A Budapest-Göd kerékpár verseny célállomása. Alsógödön katolikus kápolna épül. 1908-ban száz éve megindul Felsőgödön a tanítás. Felsőgöd gyorsan fejlődik, felépül a postaügynökség, vasúti megálló létesül, helyi újság, másik iskola indul, kaszinó nyílik, katolikus harangláb a késöbbi templom helyén. 1914-ben Felsőgöd kiválik Sződből és különálló településéé válik. Megépül az első gyógyszertár, az első mozi, temető. Az I. világháború hős halottai számára a felsőgödi temtőben emlékmű, az alsógödi Dunaparton 10 fűzfa 1-1 névvel. Felsőgöd nagyközség lesz, postahivatal épül.

Alsógöd, strand a két világháború között

Alsógöd is követi Felsőgödöt a fejlődésben. 1921-ben kisközséggé alakul, iskola nyílik az egykori téglagyár egyik épületében. Eközben Felsőgödön felépül a katolikus templom a Bozóky téren, Iparoskör alakul. Létrejön a Feszkefészek, cserkész mozgalom indul és Alsógödön is mozi nyílik. Megindul Felsőgödön a villanyvilágítás, önkéntes tűzoltó egyesület alakul, a plébánia épülete felépül. Alsógödön, postahivatal állandó iskola, református imaház, evangélikus templom épül. Csendőrörs jön létre a megnövekedett lakosságszám miatt. Felépül a felsőgödi állami elemi iskola Mikle Károly tervei alapján. Megnyílik az Árpád mozi, melyet 1948-ban államosítanak, majd gazdaságtalan működése miatt megszűnik. A református templom és a zsinagóga felépül Felsőgödön. 1939-ben Anatómusok világkongresszusát a Huzella villában tartották. Ilka majorba betelepülnek a bócsaiak, a Schöffer-kastélyban 1944-ben művészkongresszus.

A II. világháború óta

1950-ben melegvízforrást találnak, erre épül rá a mai Termálstrand. Egészségház, népkönyvtár nyílik. 1970-ben Alsógöd és Felsőgöd Göd néven egyesül. Megindul a Gödi Körkép, Piarista Szakmunkásképző megindítja a tanítást. 1993-ban az alsógödi katolikus templom leég, 1996-ra újjáépül. 1999 augusztus 20-án Göd városi rangot kap. Felépül a golfhotel, a Samsung gyár, a városi sportcsarnok, befejeződik a csatornázás, az utak aszfaltozása még ma is folyik...

A középkori elpusztult falu újjáépült, 1877-ben még csak 118 lakosa volt, ma már meghaladja a 17 ezret.

Nevezetességei

Épületek

• Nemeskéri-Kiss Kúria
• Kincsem istálló és csárda - Itt bérelt istállót, és készítette fel a versenyekre a híres versenylovat, Kincsemet Blaskovits Ernő.
• A 2001-ben feltárt Contra Constantiam késő római kori erődépítkezés nyomai 12 kör alakú toronnyal
• Pich-villa (a mai városháza)
• Tost-Wigner-villa (ma piarista iskola)
• Schöffer-kastély (gyermekotthon-Újtelep)
• Walch-ház (ma ált. isk.), az egykori téglagyár irodája, majd villa
• Irma-lak
• Latabár-villa
• Délibáb-villa
• Huzella-villa, Dr. Huzella Tivadar hozta létre az alsógödi Biológiai Kutatóállomást 1930-ban, ma az ELTE tulajdona
• Fácán vendéglő, 1876-ban épült Kincsem miatt ideérkező újságírók szállásaként
• Németh László villája, az író és családja itt nyaralt és élt, itt írta az Emberi színjáték, Szerdai fogadónap és a Tanú című műveit
• Szapáry kastély
• Biciklista Nagyvendéglő, a mai József Attila Művelődési Ház, nevét az első magyar amatőr kerékpár versenyről kapta, mely Budapest és Göd között zajlott
• A World Travel Awardsot háromszor is elnyerő szálloda a Pólus Palace Thermal Golf Club Hotel.
• Országzászló, a világháború után elbontott országzászlót 2009-ben avatták újjá

Templomok

Göd már a középkorban is templomos helynek számított, kör alaprajzú temploma a mai várdomb közelében állott. Ma 5 temploma található meg. Felsőgöd:

• Felsőgödi Jézus Szíve Plébánia templom, az 1924-ben felavatott templomot Pilismaróti Bozóky Gyula vezérezredes segítette felépülni
• Felsőgödi református templom, 1939-ben épült fel

mindkettő templom neoromán stílusú. Alsógöd:

• Alsógödi Szent István templom, az 1908-ban épített, majd többször kiegészített kis templomot 1993-ban felgyújtották, 1996-ban épült újjá
• Alsógödi református templom
• Alsógödi evangélikus templom, 1929-ben szentelték fel a Feneketlen tó közelében felépült templomot

Természeti értékek

• Göd mellett közvetlenül megtalálható a Dunának egy gyönyörű szakasza, amely kedvelt kirándulóhely a környéken.
• A gödi sziget, mely egyedi értékei miatt védelem alatt áll.
• Szakáts-kert
• Széchenyi-forrás (korábban Zsuzsi forrás), nevét Széchenyi Ödönről kapta ki a közeli Duna villában töltötte egyik nyarát
• Volt itt egy 120 évnél idősebb óriás diófa, melyet 1982-ben kivágtak. Még ma is több tájképen látható.

Egyéb nevezetességek

Termálvízű Strand.

A kakaós csiga, eredeti nevén csokoládés tekerge gödi találmány, egy gödi cukrászmester készítette 33. születésnapja alkalmából barátainak, de a cukrászdába is került belőle, és a vásárlók körében osztatlan sikert aratott. Mindez 1908. január 10-én történt.^[forrás?]

Híres gödiek

• Wigner Jenő, fizikus, 1963-ban fizikai Nobel díjat kapott
• Dr. Huzella Tivadar, biológus, szövettankutató, rákkutató, az alsógödi Biológiai Kutatóállomás létrehozója
• Ambrus László, vízügyi főmérnök, a gödi termálkút előremozdítója
• Németh László, Kossuth-díjas író, sok időt töltött felsőgödi házában, sok híres mű is ekkor keletkezett, ma a felsőgödi iskola viseli a nevét
• Beck Ö. Fülöp, szobrász a magyar érem- és palkettművészet egyik legnagyobb alkotója
• Bernáth Aurél, Kossuth és Munkácsy díjas festő
• Lakatos Gabriella, balettművész, Kossuth díjas, Érdemes,- valamint Kiváló Művész
• Latabár Kálmán, színész, Kossuth-díjas, Kiváló, valamint Érdemes Művész
• Uhrig Zsigmond, festőművész
• Kóczán Mór, sportoló, gerelyhajító, ötszörös magyar bajnok, világcsúcstartó
• Híres László, atléta, a város díszpolgára
• Ménesi György, „a GUINESS rekorder”, repülőpilóta, 1986-ban hajtotta végre a százezredik felszállását.
• Iván Kovács László, az 56-os forradalom Corvin-közi parancsnoka, Gödön szobrot avattak tiszteletére és posztumusz Díszpolgári címben részesült
• Nemeskéri-Kiss család
• Bozóky Gyula, ezredes, a felsőgödi római katolikus templom építésének fő szervezője
• Gödön található az ország egyik legjobb utánpótlás kajak-kenu szakosztálya, ahol Kammerer Zoltán, a háromszoros olimpiai bajnok és Szaszák Dénes, világkupa és Európa-bajnok kajakozó is kezdte pályafutását.

Kultúra

Göd rendezvényekben gazdag település. Több helyen működik kiállítóterem, előadóterem. Sok művész lakik itt, akiket az alsógödi Olajfa Művészház támogat, kiállításokat szervez nekik. A város művelődési háza a József Attila Művelődési Ház a Pesti úton. Itt található a városi könyvtár is. Meg kell említeni az iskolák művészeti oktatását is, a felsőgödi Németh László iskola egyben Alapfokú Művészeti Intézmény is. A Nemeskéri kúriában és a dunaparti nyaralóházakban tartott események is emelik a település kulturális színvonalát. Az újonnan nyílt Christie's Kávéházzal új színfolt került a város életébe. Sok rendezvény, fesztivál színesíti a város életét:

• Belépés Családostul
• Fétis Crossfutás és Hagyományőrző délután
• Gödi Juniális
• Göd Kupa
• Képzőművészeti Alkotótábor
• Nemzetközi Akkusztikusgitár fesztivál
• Madarak és fák napja
• Magyar Kultúra Napja
• Népművészeti Alkotótábor
• Szüreti Fesztivál

A városnak büszkeségei a művészeti csoportok, együttesek, akik nemcsak az országban, de a határokon túl is eljuttatják Göd nevét:

• Gaude kórus
• Drums
• GiTársaság
• Gödi Tizenötök
• Hagyományteremtő Klub
• Lámpás '92 Alapítvány
• Munkás Dalkör
• Röcögő
• Szent Imre Kamarakórus

Oktatás

A gödi oktatás már több mint 100 éves. Több általános iskola, több óvoda, bölcsöde, piarista iskola van.

• Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
• Huzella Tivadar Általános Iskola
• Búzaszem Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
• Piarista Szakiskola, Gimnázium és Kollégium

Sport

Göd már a 19. században is a sportolásra vágyók egyik helye volt. A lovasmúlttal (Kincsem) rendelkező városban sok fajta sportolási lehetőség van. A hosszú Dunapart sok kajakozót, kenuzót, evezőst, bármilyen vízi sportost vonz, a versenyeredményekben is meglátszik Göd magas színvonalú szereplése. A Göd SE idén lett az FTC utánpótlásbázisa és a vízilabdások a VASAS utánpótlásbázisa. Gödön megtalálható teniszpályákon már régóta folyik a teniszezés. A gödi kézilabdások is a sportág élvonalában állnak. Gödön még asztalisztenisz, tollas, úszás, teremfoci, kosárlabda és még megannyi sportolási lehetőség van. Már hagyománnyá vált a Fétis Crossfutás az alsógödi Kiserdőben. Évente többször rendeznek sportnapot, a Belépés Családostul az egyik legnépszerűbb. Kerékpártúrák indulnak a Dunakanyarba. Horgászat és lovaglás is rendelkezésre áll. Szkander országos bajnokság volt Gödön.

Gazdasági élet

Valószínű, hogy a hajdani Göd lakói inkább állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak, földművelésre a régi módszerekkel nem ezek a földek voltak a legmegfelelőbbek. A vidék legeltetésre kiválóan alkalmas. Hajdanán itt hatalmas marhavásárokat tartottak. Ivóvíz bőségesen volt és a dombokról az őrök messziről észrevehették a harácsolókat. A nagy kiterjedésű lápos ingoványok biztos védelmet nyújtottak. Igen fejlett lehetett a halászat. A tervszerű halászat nyoma a vizafogó, amely 1528-ban Vác és Buda között épült.

Az ipar megjelenése a Grassalkovich család nevéhez fűződik, akik megépítették a későbbi Kincsem telepnek nevezett majort hatalmas magtárral és a Duna-parton sörgyárral.

Gödre települt a Samsung gyár az M2 mellé.

Göd testvérvárosai

• Marignane (Franciaország)
• Jánosi (Ukrajna)
• Hegyközpályi (Románia)
• Montreux (Svájc)

Képgaléria

• 
• 
• 
• 
• 

Külső hivatkozások

• Göd Város Önkormányzatának honlapja
• Térkép Kalauz – Göd
• Göd.lap.hu,
• A gödi Városvédők Egyesületének honlapja,
• Göd város lakóinak honlapja
• Légifotók Gödről
• A Gödi SE kajak-kenu szakosztályának hivatalos honlapja,
• A városi polgárőrök honlapja
• Gödi-sziget