Alphonse Karr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alphonse Karr
Alphonse Karr.jpg
Élete
Született 1808. november 24.
Párizs
Elhunyt 1890. szeptember 20. (81 évesen)
St. Raphael
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza

Jean-Baptiste Alphonse Karr (Párizs, 1808. november 24.St. Raphael, 1890. szeptember 20.) francia író.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Romantikus költeményekkel lépett föl és 1839-ben a Figaro főszerkesztője lett. 1839-től 1848-ig a Les guapes című tárca-, bonmmot- és maró anekdotakötetet adta ki (összegyűjtve 1853-57, 7 kötet). 1848-ban megalapította a Le Journalt, 1852-től a Siecle, 1869-től az Opinion nationale című lap számára írt. 1853-ban Nizzába költözöködött és ott mint virágkereskedő élt. Írt regényeket és filozofiko-szatirikus reflexiókat: Sous les tillauls (Párizs 1832); Vendredi soir (1835); Le chemin le plus court (1836); Einerley (1838); Histoire de Napoléon (1838); Les paysans illustres (1838); Ce qu'il y a dans une bouteille d'encre (1838); Clo (1839, magyarra fordította Veress Sándor, 2 kötet, Pest 1872); Pour ne pas etre treize (1841); Hortense (1842); De midi a quatorze heures (1842); Feu Bressier (1844); Voyage autour de mon jardin (1845); La famille Alain (1848); Fort en theme; Les femmes; Mélanges philisophiques; La Pénélope normande (1858., magyarul A normandi Penelope, fordította Fái Béla, Olcsó könyvtár, 1879); Oeuvres completes d'Alaphonse Karr (1860 óta); Roses noires et roses bleues (1865); Les dents du dragon (1869); Les gaietés romaines (1870); La queue d'or (1872); La Promenade des Anglais (1874); Plus ça change (1875); Notes de voyage d'un vasanier (1877); Le livre de bord (1879). Az 1870-ben Moniteur universelben ismét Guepes-ket adott ki, amelyek azonban már nem arattak oly sikert, mint az előbbiek és amelyekben a köztársaságot támadta. Le crédo du jardinier (1875) című művében a katolikus egyház ellen támadt. Jellemzése Echótól (Latkóczy Mihály) és Szanától (A tárcairás gyermekkorából, Sz. A. és Nestor Roqueplan, 1884.). Leánya, Therese Karr szintén írónő volt, aki több elbeszélést, regényt írt és fordított.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]