Alpesi szalamandra
|
|
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Salamandra atra (Laurenti, 1768) |
||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
![]() |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Alpesi szalamandra témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Alpesi szalamandra témájú médiaállományokat. |
Az alpesi szalamandra (Salamandra atra) a kétéltűek (Amphibia) osztályának a farkos kétéltűek (Caudata) rendjéhez, ezen belül a szalamandrafélék (Salamandridae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Az Alpok magasabb részein, a hegyi erdőkben és patakok kövei között él. Franciaország, Németország, Olaszország, Liechtenstein, Svájc, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró és Albánia területén honos.
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 9-15 centiméter. Egyenletesen fénylő fekete színű. Testének két oldalán egy-egy sor jól kivehető szemölcs fut végig, melyeket jellegzetes harántredők választanak el egymástól. Bőre egyébként sima, fején kiemelkedő fültőmirigyek találhatók. A fekete színű alpesi szalamadrák mellett szórványosan sötétbarna állatok is előfordulnak. A fiatalok az öregekhez hasonlítanak.
Életmódja [szerkesztés]
Az alpesi szalamandrát már 400 méter magasságban megtaláljuk, de tulajdonképpeni élőhelye 800 és 3000 méter között fekszik; leggyakoribb a 800 és 2000 méter magas területek között. Tápláléka bogarak, meztelen csigák és férgek.
Szaporodása [szerkesztés]
A nőstényben, általában csak 2 pete termékenyül meg és indul fejlődésnek. A lárvák még az anya testén belül átalakulnak, 4-5 centiméteresen jönnek a világra.
Védettsége [szerkesztés]
Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajként tartják nyilván.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 14.)
- Brehm: Az állatok világa
- Biomasssza.uw.hu
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.


